Elfojtott érzés

41. Rész

Ferinek sikerült beparkolnia, majd átkarolva engem, bementünk a házba. A tesómra nézve láttam, hogy nyomasztja a hely.

-Héj, visszafordulhatunk-suttogtam.

-Nem, jó ez így-mosolyodott el, majd Jázminra nézett. Most először látták egymást teljes fényben, ilyen közelről. Táborban nagyon nem érdekelte őt, mint zsűrit, de most azt veszem észre rajta, hogy egyre jobban érdeklődik.

-Mindjárt jövök, addig menjetek fel-tapsikolt. Nevetve biccentettem, majd a szobába térve leraktam a cuccokat és megálltam a folyosón.

-Hogy megváltozott ez a hely-nézett körbe-fura ismét látni-nézett rám mosolyogva, de láttam a szemében a fájdalmat.

-Nem kell ellenségnek lennetek...

-Mi ketten soha nem leszünk már barátok-simitotta meg az arcomat, majd Nemecsek a lépcső aljából meglátott minket és rohanni kezdett.

-Biztos szalad Bokához-fontam össze a karomat.

-Kötve hiszem-szólalt meg egy hang az egyik szobából, mire az emlegetett szamár előjött.

-Hallgatóztál?

-Volt más választásom-válaszolt flegmán.

-Mekkora egy paraszt vagy-néztem rá dühösen.

-Ez van-vont vállat.

-Tábor óta mi történt veletek?-nézett rám összezavarodottan Feri.

-Semmi-vágtuk rá egyszerre.

-Miért jöttél vissza? Úgy volt, hogy elmész.

-Mert az ikred szerette volna, hogy maradjunk. Baj?

-Ja-biccentett. Idegesen néztem rá, majd mikor odaléptem hozzá, meg akartam ütni, de megfogta a kezemet és a szemeimbe nézett-elhitted Törpilla-suttogta, mire kirázott a hideg.

-Boka, gyere már le...-kiabálta Álmos, akinek megakadt a szeme rajtunk-Áts?

-Mondjad-fordult hozzá.

-Te mit keresel itt?

-Jázmin hívott be-vont vállat.

-Hogy az a...-lett ideges Boka. Felnézve rá, láttam, ahogyan a szemei csillogtak a dühtől és nyakán az erek megjelentek. Hiába tört össze lelkileg, mégis még érzek iránta valamit... Bár ki tudnám kapcsolni az érzéseimet.

-János-rohant fel a lépcsőn Jázmin-Tudnál adni fürdőgatyát Átsnak és aludhat nálad?

-Persze, ételt ne adjak neki?-engedett el, majd összefont karral nézett a lányra.

-Ne legyél már ilyen! Eddig tök kedves voltál, délután óta pedig egy flegma kisgyerek.

-Miért nem nálad alszik?

-Mert lány vagyok?

-És? Tudtommal nem zavar téged, ha egy fiú néz.

-Nem is.-nézett Boka szemeire, majd egy pillanatra Átsra és elvörösödött. Kis cuki.

-Látom-forgatta a szemeit, majd a szobájába ment és Ferit megdobta egy fürdőgatyával.

-Kösz-nézett arra a tesóm. Boka erre csak biccentett.

-Köszönöm-mosolyodott el és megpuszilta a tesóját-Gyertek, menjünk fürdeni. Öltözzetek át!

-Oké-biccentettünk. Áts elment Boka fürdőszobájába átöltözni én pedig a fürdőruhával együtt megálltam Boka előtt-Figyelj, köszönöm, hogy megvetted, de visszaadom neked. Jázmin biztos örülne neki, ha ezt odaadnád-nyújtottam neki, de Boka se szó se beszéd, elhaladt mellettem. Most ez így mi volt...?