Elfojtott érzés

54. Rész

Mikor feleszméltem, a B épület udvarára kezdtem el rohanni. Odaérve, megálltam Bokáék mellett. Természetesen mindenki kapott csokit, majd el lehetett menni, a pólót pedig meg lehetett tartani. Mikor hazamentem, láttam, hogy van még egy kicsi idő, így a Füvészkertbe mentem, ahol találkoztam Ákossal.

-Ó, szia, hogy hogy itt? Mi van a lábaddal?

-Futás közben elestem-legyintettem-csak gondoltam jövök ide kikapcsolódni. Te?

-Valahogy úgy, én is-mért fel-Milyen jó alakod lett a nyár folyamán. Fogytál?

-Üm... nem tudom.

-Eddig is karcsú voltál, de most mégjobban. De ne fogyj lejjebb, mert kóros lehet az már-mosolyodott el, majd közel jött hozzám-Mond, szeretsz te engem?-jött a kérdés, amire nem számítottam. Nem akarom megbántani, de hazudni sem...

-Ákos én...

-Te már másba vagy szerelmes, igaz?-lett szomorú. Lassan bólintottam, majd átöleltem.

-De figyi, lesz egy lány aki tiszta szívből fog téged szeretni és ápolni is fog. Ne legyél emiatt szomorú.

-Legalább elmondod, hogy ki az a szerencsés?-viszonozta az ölelésemet én pedig megakadtam.

-Bocsi, de szigorúan titkos-haraptam a számba. Ő többet nem is kérdezett, elfogadta válaszként-És Áron szereti Larát?

-Fúj, nem.-fintorodott el-teljes szívéből gyűlöli őt.

-Lehetne egy kérésem?

-Persze-biccentett

-Áron el tudná játszani, hogy beleszeretett Larába, majd teljesen összetörné őt?

-Neked honnan jönnek ilyen ötletek?

-Gonoszan bánik velem és ezt megérdemelné!

-Biztos vagy ebben?

-Ühüm-biccentettem, majd felhívta a tesóját és elmondta neki-Köszönöm-mosolyodtam el.

-Semmiség, viszont nekem most jelenleg mennem kell. Majd holnap találkozunk-puszilt meg én pedig biccentve elbúcsúztam tőle. Egyedül maradtam. A szokásos fűzfához mentem, ahol leültem a földre és a fa törzsénel dőlve, lehunytam a szememet, hogy pihenjek. Már szinte képes voltam elaludni, mikor valaki, egy váratlan vendég megjelent előttem.

-Húgi, lassan kezd esteledni. Ideje hazamenni. Látom, mindjárt elalszol. Este nem jó itt lenni. Gyere, menjünk haza-rántott fel a földről. Egy mély levegőt véve, felugrottam Áts  hátára, majd rajta sikeresen bealudtam. Ez egy elég hosszú nap volt...