A Tékozló Herceg | Sárkányok háza ✓ [ Befejezett ]

94.

– A zöldeknek is vannak sárkányaik... Aegonnak ott van Sunfyre. Pompás bestia, bár még fiatal. Félszemű Aemond Vhagart üli meg, és Visenya királyné egykori hátasa komoly fenyegetést jelent. Helaena királyné sárkánya a nőstény Dreamfyre, aki régen az Öreg Király nővérét, Rhaenát repítette a felhők között. Daeron herceg Tessarionjának szárnya sötét, akár a kobalt, karmai, taraja és hasi pikkelyei viszont vert rézként csillognak.

– Négy felnőtt, ha jól számolom. Helaena ikreinek sárkányai csak nemrég keltek ki, a trónbitorló legfiatalabb fia, Maelor pedig csupán egy tojással bír. – vágott újfent a szavamba Daemon. – Nekünk itt van Syrax, Caraxes, Meleys. A fiaidé Vermax, Arrax és Tyraxes. A kis Aegon, a fiatal Viharfelleget tudhatja magáénak, bár még soha nem ülte meg; öccse, Viserys pedig mindenhová magával cipeli tojását. Baela sárkánya, a karcsú, világoszöld Holdtáncos nemsokára elég nagy lesz, hogy elbírja a lányt... és bár testvére, Rhaena tojásából selejt kelt ki anno, amely néhány órán belül el is pusztult, Syrax nemrégiben új fészekaljat rakott. Az egyik tojást Rhaena kapta, és egész biztos olyan sárkánya lesz, mint ikerpárjának.

– Egy sárkányunk sem vett részt háborúban. – ellenkeztem Daemon terve ellen. Tudtam mit fog javasolni, látta rajtam tiltakozásomat, mégis folytatta.

– És vannak gazdátlan sárkányok is... Tengeri Köd Hullámtörőn fészkel, Vermithor és Ezüstszárny pedig Sárkányhegyen. Nincs lovasuk. És van még három vad sárkány, amit nem birtokolt és nem lovagolt még sem élő, sem holt. A helyiek Birkatolvajnak, Szürke Szellemnek és Kannibálnak nevezi őket.

– Ki ülné meg őket? – kérdeztem rá a terve hibájára. Komolyan elvárná, hogy a szoros családom veszélyeztesse életét ebben a veszélyes tervében? De Daemon már nem látta a stratégiájában rejlő fájdalmat. Vérszemet kapva folytatta.

– 13 sárkányunk van a négy ellenében. Valamint húsz tojást is őrzök a Sárkányhegyen. Na most, meg kell vetnünk a lábunkat, kell egy erőd, amely elszállásolhat egy nagyobb sereget. Innen, Harrenhalból – rakott az elátkozott várhoz, pontosan Istenszem tó baljós fényére egy figurát. – elvágnánk a nyugatot, sárkányokkal fenyegetnénk Királyvárat, és minden zöld mocsok fejét karóra tűznénk holdfordulta előtt!

Mellbe vágott a gyűlölete, a hevessége és az öldöklés utáni sóvárgása. Elakadt szavam, csupán úgy néztem férjemet, mintha most látnám először. De ismertem jól, csak már oly rég kellett szembenéznem ezzel az énjével.

– Felség! – lépett sietve mellém Ser Erryk. – Megpillantottak egy hajót. Egy gályát, háromfejű zöld sárkánnyal a zászlaján.

Ezt meghallva Daemon a Sötét Nővér után nyúlt és kiadta a parancsot. Helyettem.

– Minden őrtornyunk kémlelje az eget! – és kisietett a teremből, engem hátrahagyva.

Daemon és a testőrség tagjai, oldalukon éles és nehéz kardjaikkal vonultak végig a Sárkánykői úton, az egyetlen pilléren, mi a parttal állt összeköttetésben. Ezen hídon szálltam le, mikor 15 esztendős voltam, úgy mint ahogy most is tettem.

Elölről Daemon állta útját, Syrax pedig hátulról zárta el a menekülési útvonalat a Zöldek küldöttségének, kik között Ser Arrykot is megpillantottam.

– Rhaenyra hercegnő! – hajolt meg aprót, miközben köszöntött a volt Segítő.

– Most már Rhaenyra királynő. – húztam ki magam, már Daemon mellett állva, Apám koronájával a fejemen. – És ti mind a birodalom árulói vagytok.

Ottonak a szeme sem rebbent, teljesen érzelemmentes arccal kezdett bele monológjába, mit oly hangsúllyal adott elő, mintha csak kényszer alatt olvasott volna fel.

– Aegon Targaryen király, második ezen a néven, bölcsességében békére vágyik, és feltételeket ajánl. Ismerd el Aegont királyodnak, és fogadj engedelmességet a Vastrón előtt! Cserébe őfelsége megerősít sárkánykői birtokodban. Halálod után törvényes fiadra, Jacaerysre száll majd. Luceryst megerősíti Hullámtörő törvényes uraként, valamint a Velaryon-ház minden birtokában. Daemon hercegtől született fiaid tekintélyes helyet kapnak az udvarban. Az ifjabb Aegon a király apródja, Viserys pedig pohárnoka lehet. Végül a király nagylelkűségében kegyelmet gyakorol minden lovag és nagyúr felett, aki ellene szövetkezett. – fejezte be és utolsó szavánál már biztosan tudtam, hogy Alicent megtalálta a módját a Királyvári férfiak megregulázásának. Ha Otton múlt volna, már aznap karóra tűzte volna a fejünket. Nem. Ezen feltételek azok, miket Alicenttel beszéltünk meg évekkel ezelőtt. Ezért is ráztam meg a fejem, mikor Daemon a kardját szorongatva félreérthetetlenül engem bámult, hogy engedélyt kérjen kicsit öldökölni.

– Előbb etetem meg a fiaimat sárkányokkal, minthogy hagyjam őket pajzsot és kupát cipelni a te iszákos, trónbitorló, nyomoronc királyodnak. – köpte a szavakat Daemon, meg sem várva a reakciómat az előbbiekre.

– Már Aegon Targaryen király ül a Vastrónon. A Hódító koronáját hordja, a Hódító kardját forgatja, a Hódító nevét viseli. Felkente őt a Hit főseptonja ezrek szeme láttára. A törvényes uralom minden egyes jelképét ő birtokolja. Valamint ott vannak a Starkok, a Tullyk, a Baratheonok. E házak szintén megkapták, és jelen pillanatban is mérlegelik királyuk nagylelkű feltételeit.

– A Starkok, Tullyk és Baratheonok felesküdtek rám, amikor Viserys király örökösévé tett.

– Elfeledett eskük révén nem ülhetsz fel a Vastrónra, hercegnő. – lépett közelebb, és úgy magyarázott nekem, mintha még mindig csupán egy gyermek lennék. – Az öröklési rend megváltozott, amint Atyádnak fia született. Azt bánom csupán, hogy ő és te láttátok be ezt utoljára!