Story Of My Life

Season 3. Chapter 14. (101-) "Nem tudtam ellenállni..."

Sziasztok! Itt az új rész! Most több szerepet fog kapni Faith és Grace, de Harry is megjelenik a végén... De nem lövöm le a poént! Jó olvasást hozzá! Egy hét múlva érkezik a következő rész!  

.::Grace Midelton::.

Reggel a nap besütő fényei ébresztettek fel. Megfordultam, majd lustán nyitottam ki a szemem. Arra számítottam, hogy elsőre Harry gyönyörű, nyugodt vonásival találom magam szemben. Sajnos csalódnom kellett, hiszen csak a gyűrött takarójával, és lepedőjével láttam meg először. Ásítottam egy nagyot, ezt követően pedig kiültem az ágy szélére, csak azért, hogy nyújtózzak egyet. A lábaim érintették a hideg parkettát, a hátamat pedig a nap sütötte. Fogalmam sem volt, hogy Harry merre lehet, így a keresésére indultam. A konyha gránitpultján egy pici cetli, egy szál vörös rózsa, és egy tányér rántotta várt rám, ezek mellett pedig a kikevert bébi tápszer várt a hercegnőnkre, aki még az igazak álmát aludta.

„Szia, Édi!

El kellett szaladnom! Valószínű, hogy délelőtt nem érek haza! Legyetek Jók!

Puszanos: Harry!"

Mosolyogva olvastam a levelet, majd bedobtam a mikroba a reggelim, azzal a lendülettel pedig ismét az emelet felé vettem az irányt, egyenesen a kislányom szobájába. Faith kiságyához léptem, és mosolyogva tapasztaltam, hogy a hercegnő már ébren volt, és egy telt vigyorral az ajkán várt rám, miközben a lába az egekben volt. Kicsi kezecskéjével próbálta elérni, ami a legvégén egy kisebb nyöszörgés után sikerült is. Nem sokkal később meglátott, és még jobban elvigyorodott. Iszonyatosan cuki volt. Csöppnyi kezét felém nyújtotta, én pedig nem voltam rest kivenni az ágyikóból. Boldogan nevetett fel, mikor a fejem fölé emeltem, és egy kicsit megcsikiztem a hasát. Letettem a pelenkázóra, majd kibontottam a bodyját, és levetkőztetem. Pár perc alatt lecseréltem a pelusát, majd ráadtam egy itthoni hosszú ujjú rugdalózót. Felvetem a nevetgélő babám, majd a konyhába mentem, hogy megetessem. Egy kis babapépet adtam neki, és sikerült folt nélkül véghezvinnem, nem úgy, ahogy Harry szokta. Nem értem, hogy ha ő eteti mindig fürdés lesz a vége, én pedig szinte egy morzsa nélkül meg tudtam etetni a hercegnőt. Kivettem a székből Faith babát, majd a konyha mellett elhelyezkedő nappaliba telepedtem le vele. Először a picit háton raktam le az ülőgarnitúra egy részére, majd a lábam raktam fel a sámlira, rá pedig a laptopom helyeztem. Miután beindítottam a rendszert, az ölembe helyeztem a kislányom, aki érdeklődve, nagy szemekkel figyelte a gépezetet. Amint az betöltött megnyitottam az internetet, majd a legnagyobb zenemegosztó portált tűztem ki célul. Nem tellett sok időbe, mire meg tudtam nyitni. Úgy terveztem, hogy a délelőtt maradék részében videó nézéssel ütjük egy az időt. Meg is kerestem a fiúk BBC Radio 1 felvételét, amit annyira imádok. Ezzel pedig nem voltam egyedül. A Torn videója ment éppen, és mikor Harry részéhez értünk a gyomrom különös módon rándult görcsbe, Faith a tetszését meg egy hatalmas kiáltás keretében fejezte ki. Imádta az apját énekelni hallani, amit meg is értek, hiszen én is oda- meg vissza voltam érte. Mindig meg tudtam vele nyugtatni, ha Harry nem volt otthon, ha pedig igen, mindig ő nyugtatta meg a lányunk. Mit tudhat ő, amit én nem?

- Gyere, baba!- vettem ki a kislányom az etetőszékből, hogy az ebéd utáni alvást elvégezzük. Faith a karomon pihent, fejét a vállamba fúrta. Szerintem még a szemét is behunyta pont úgy, ahogy Harry- vel szokta. Felcipeltem az emeletre, ahol a szobájában beraktam a kiságyába, persze csak a tisztába tevés és átöltöztetés után. Nem kellett sok idő, míg elaludt. Lassan osontam ki a szobából, utána pedig egyenesen a nappaliba vettem az irányt. Úgy döntöttem nekiállok olvasni, így el is helyezkedtem a kanapén az egyik kedvenc könyvem társaságában. A Miután- sorozat első példányát tartottam kezeim között. Már nem is tudom hányszor olvastam el, és még mindig nem tudom megunni. Annyira elvarázsolt Tessa és Hardin rögös, de annál inkább felejthetetlen kapcsolata, a sok árulás, a szerelem, a tűz. És maga az egész könyv. Számomra még mindig hihetetlen volt, és még mindig tudtam sírni rajta, pedig már nem először olvastam el. A hátam a karfának támasztottam, a lábam pedig magam alá húztam.

Este...

Harry még mindig nem érkezett meg, amiért egy kicsit kezdtem aggódni, hiszen egész nap ne hallottam felőle. Faith már régen aludt, így én ismét a kanapén kötöttem ki természetesen az Afterrel a kezemben. Fogalmam sincs mennyi időbe tellett, de szépen lassan elnyomott az álom.

Egy kéz ért az arcomhoz, mire elmosolyodtam. Kinyitottam a szemem, de nem igen láttam sokat a korom sötétben. A kislámpát kerestem, amit nem sokára meg is találtam. Amint feloltottam a szemeim tágra nyitlak, és meglepetésemben hátrapottyantam a kanapé karfáján, egyenesen a földre.

- Grace! Jól vagy?- hallottam meg Harry mély, de mégis lágy hangját, majd éreztem meg a kezét a könyökömön. Felhúzott a földről, majd a kezem a mellkasára tette. – Szívem, nyisd ki a szemed!

Nem kellett látnom, hogy tudjam az ajkain mosoly ült. Legszívesebben lecsókoltam volna azt a huncut vigyort, de most nem tehettem.

- Kérlek!- kérlelt továbbra is, és a pedig nem tudtam ellenállni a hangjának. Sohasem tudtam ellenállni neki, ha egyszer megszólalt azon a mély hangján, nem tudtam nemet mondani. Teljesen magába gabalyított, és ezt nem csak a hangjával érte el. Magával a lényével, a személyiségével, az önzetlenségével, és természetesen a sármjával is. Kinyitottam a szemem, majd végigvezettem rajta a tekintetem. Valami drasztikus változás történt. A szemeim ismét tágra nyíltak, és igyekeztem megbarátkozni a gondolattal, miszerint a férjem megvált a hajától, amit annyira szerettem. Bár, most, hogy jobban megnéztem nem is állt neki olyan rosszul. Sokkal macsósabb, sokkal férfiasabbá tette ez az égnek meredő haj. És be kell, hogy valljam beindultam tőle.

- Na, hogy tetszik?- kérdezte Harry huncut mosollyal az arcán. Nem válaszoltam rögtön, inkább még egy kicsit közelebb léptem hozzá, már amennyire ez lehetséges volt. A kezem a mellkasáról az ő kezére helyeztem, majd azt a derekamra tettem. Erre a cselekedetre még jobban elvigyorodott, de én szívesen letöröltem volna arról az átkozottul helyes arcáról. Azonban még annál is jobban szerettem húzni az agyát, így nem csókoltam meg még egyelőre. A karom a nyaka köré fontam, és közelebb préseltem magam hozzá. A derekam az ágyékához nyomtam, mire egy morgás hagyta el a száját, és az ajkáról lefagyott a mosoly. A kezét még jobban körém fonta, míg én a nyakába hajoltam...