Esküdj! /BTS-JK/

21.

"Amanda lefeküdt, de nem jött álom a szemére. Egyre csak a szomszéd házban lakó férfi járt a fejében...." 

Könyvet olvastam megint csak, hiszen aznapra sem volt semmi különleges teendőm. Sosem volt semmi dolgom, esetleg elpakolni magam után vagy feltakarítani a saját szobámat, amúgy pedig mindent tisztának találtam, főznöm nem kellett és semmi tennivalóm sem akadt. Semmi jobb, mint a tévé nézése, a rajzolgatás vagy az olvasás. Egy új könyvbe kezdtem bele, aminek alig jutottam el a tizedik oldaláig, máris mocskos részletekbe bonyolódtam. Nem tudtam pontosan, hogy Jungkook véletlenül vette e a könyvet vagy csak leemelt párat a polcról, de mindenesetre bűnösen jó volt. Néhány sor után kicsit letettem az ölembe a könyvet és felnéztem a sorokból, hiszen nagyon melegem lett már csak a betűk sokaságától is. Ahogy olvastam, a fejemben azonnal lejátszódtak a képek, ahogy elképzeltem minden egyes kis rezdülést, mozdulatot, cselekedetet és érzelmet a szereplőknél. Mindig is így olvastam, legalább ez az idő alatt kissé elszabadulhattam a saját és unalmas világomtól és egy izgalmasan megírt csodaregénybe képzelhettem magam, a főszereplő lány helyébe. Ez a könyv sem volt más, ugyanúgy elképzeltem és lepörgettem a fejemben mindent, amit elolvastam a lapokról, viszont ez sokkal másabb volt, mint az eddigi leányregényeim. Azok finom, elegáns és meggyőző világot és szerelmet írtak le. Ez a könyv viszont az elejétől egy olyan nőről szólt, aki szexmániás és nem tud mit kezdeni vele, küzd ellene, de akarata ellenére is csak a partnereket keresi és ha éppen nincs aznapra társa, akkor saját magát látja el. Ez annyira felkavaró és szokatlan volt számomra, mégis annyira jó. Semmit nem tudtam erről a szenvedélyes világról, hiszen soha nem volt senkim, a régebbi irományok pedig nem mondtak ki ilyen nyíltan olyan dolgokat, mint ez a modern olvasmány. 

Szakadatlanul nyalogattam a számat és hatalmasakat nyeltem, miközben olvastam az újabb és újabb fejezeteket. A szívem hevesen vert, amikor a főszereplő Amanda is így érzett, szinte magam előtt láttam a szomszéd férfit, ahogy figyeli őt a lány, ahogy kívánja és ahogy epekedik utána, ahogy csak a férfi arca jár a fejében minden üres pillanatában és semmi más nem tölti ki a napjait, csak beteges rajongása az új szomszédja iránt. Felemeltem a fejem és vettem egy mély levegőt. Nagyon meleg lett a szobában, amint a szemeim felfogták az olvasott sorokat, ami szerint a lány az ablaka előtt állt, a függöny takarásában, éppen, hogy egy kis részen át nézve át a szomszédos házba, ahol a férfi tartózkodott és a szobájában felkapcsolt villany miatt még a függönyön át is tökéletesen láthatta őt a nő. A testét leírta a szerző, nekem pedig azonnal Jungkook jutott eszembe, nem a leírásról, hanem arról, hogy én nem tudnám megmondani, hogyan is néz ki pontosan. Azt láttam, hogy a karjai nem piték, hiszen kiduzzadó erek csábítják a szemeimet az alkarján, viszont a felkarját és az igazi, látványos izmait mindig póló vagy ing ujj takarja előlem. A combjaihoz kétség sem fért, hogy rettenetesen erősek, még nadrágon keresztül is látni lehetett azt az izomtömeget, ami szétrepedéssel fenyegette az összes nadrágot, amit felvett. A felsőtestéről fogalmam sem volt, hiszen nem láttam még felső nélkül. Halványan elmosolyodtam és hátra ejtettem a fejem, ahogy sóhajtottam egyet. Vajon milyen lehet? Kockás a hasa és kemény vagy finom a bőre és nincs kidolgozva csak lapos? Milyen lehet megérinteni és milyen, ha hozzám ér? Megcsóváltam a fejem és visszanéztem a könyvembe, mielőtt túlságosan elkalandoztak volna a gondolataim a leendő férjem irányába. Bár lehet, hogy nem is baj, ha gondolok rá, hiszen hozzá kell szoknom a jelenlétéhez és ahhoz, hogy a közeljövőben majd hozzám fog érni és én is ugyanezt teszem vele, ne beszéljünk a többi cselekedetről, amit majd véghez viszünk egymással.

"Beharaptam az alsó ajkaimat és azonnal elkezdett bizseregni az egész testem, ahogy az ablakon át megláttam a szomszédom. A kezemet automatikusan vezettem végig magamon, pedig próbáltam ellenállni a kísértésnek, de úgy tűnt, hogy ezt semmivel nem tudom megállítani..."

Folytattam az olvasást. Én is beharaptam a számat és helyezkedtem egy kicsit a kanapén, ahogy kényelmetlenül kezdtem érezni magam a következő sorok forró intenzitásától. Nem tudtam, hogy mi az és nem tudtam, hogy vajon ennek jó e, ha így történik. Normális az, ha egy könyvtől melegebb lesz körülöttem, hogy furán érzem magamat és hogy a vérem valahogy gyorsabban áramlik bennem? Nem tudtam, de kifejezetten kellemes érzés volt ilyen más szemszögből látni a dolgokat, nem csak visszafogott és elkanyarodott mondatokból. Ennek a könyvnek még a negyedénél sem tartok, máris többet tanultam belőle, mint az elmúlt száz olvasmányomból. Ezek a sorok világosan és realisztikusan írtak le mindent, nem terelve és finomítva semmit, belecsapva a dolgokba és bizsergetést keltően forróan tálalva az élethez tartozó dolgokat. Nagyon tetszett, hogy új élményeket kaphatott az agyam, ahogy szinte magam előtt láttam minden egyes cselekményt és forró hangulatot, amit a szerző tökéletesen megfogalmazva rakott elém. Egy valami nem tetszett csupán a könyvben és az nem az ő hibája volt, hanem az én fejemé. Hogy a főszereplő lány helyébe magamat képzeltem, ahogy mindig is, viszont a csábító, piszkosan helyes szomszéd arca a fejemben a férfié volt, akivel együtt élek és együtt is fogok élni. Jungkook.