Esküdj! /BTS-JK/

69.

Felvettem a hálóruhámat és megigazgattam magamon a fekete, csipkés bugyimat is, amit aznap este felvettem. Hosszú hajamat kifésültem és mivel még egy kicsit vizes volt a zuhanyzástól, úgy döntöttem, hogy gyorsan befonom az estére. Nem akartam szépen vagy stílusosan megcsinálni, csak gyorsan, egy perc alatt összedobtam a laza fonatot, hogy ne lógjon a szemembe és este se kelljen azzal foglalkoznom, hogy megeszem, vagy esetleg Jungkook eszi meg. Mert ma éjjel is együtt alszunk, ha már a férfi magabiztosan kijelentette, hogy mindjárt itt van, csak gyorsan elintézett egy munkahelyi telefont. Mély levegőt vettem és magamra mosolyogtam a tükörben. Néha még mindig ugyanazt a kislányt láttam viszont, aki idekerült évekkel ezelőtt. Észre sem vettem, hogy mikor változtam meg ennyire. Eltűntek a gyermekies vonásaim, helyette erőteljesebb alakot, nagyobb melleket kaptam. A fenekem is kerekebb lett, a combjaim meg hosszúak. Ahhoz képest, hogy egész nap csak sétálgattam ide-oda, nem híztam el az évek során, bár ez köszönhető annak a titkos szakácsnak is, aki egészséges és nagyon finom ételeket tett elém mindig. A hajam sokkal hosszabb lett és az arcom is nőiesedett. A kezeim csontosodtak és eltűntek a kicsi, duci ujjaim, amik kicsiként jellemeztek. Hihetetlen, hogy elrepült tizenhárom év most már és szinte észre sem vettem.

Kisétáltam a fürdőszobából és a hálóba cammogtam. Jungkook éppen akkor lépett be a szobámba, kezében a pizsamaként használt alsónadrággal és pólóval. Halványan elmosolyodott és tetőtől talpig végigmért. Zavartan, de mosolyogva fogadtam a mustráló szemeket, amik végigszaladtak minden egyes kis részletemen, ahogy egyre közelebb és közelebb érkeztünk egymáshoz. Korábban nagyon zavart és megijedtem, ha így figyelt engem, főleg, ha ebben a falatnyi kis hálócuccban voltam, hiszen ez szinte csak egy bugyi és semmi más, azon kívül, hogy az átlátszó felső mellrésze erősebb anyagból van, hogy legalább a cicijeimet takarja valamennyire. Most viszont már felmelegítette a belsőmet a tudat, hogy tetszem neki és így néz rám, ilyen éhesen, mégis nyugodtan. Nem tudtam pontosan leírni az érzést, de bizsergető és vágykeltő volt. Megálltam és vártam, hogy ő tegye meg az utolsó lépést felém. Olyan közel állt meg, hogy éreztem, ahogy a mellem az ő felsőtestéhez nyomódik és a fejemet felfelé kellett biccentenem, hogy rá tudjak nézni. Jungkook a szabad kezét, amiben éppen nem a pizsamája lógott, a derekamra tette és még közelebb vont magához. Lehajolt hozzám és gyorsan az ajkaimra ragadt, aztán ugyanilyen gyorsan el is vált tőlem. 

- Irány az ágy - Suttogta kettőnk közé egy halvány félmosollyal.

Bólintottam, akár egy engedelmes kislány és elléptem előle, hogy a franciaágy felé vegyem az irányt, ahogy azt a férfi mondta. Ő eltűnt a fürdőben, én pedig kényelmesen elhelyezkedtem a matracon és bebugyoláltam magam a takaróval.

*Jungkook POV*

Hogy a Jeju-szigeteki, imádkozó szentlélek venné el a lelkemet! Nagyon nem gondoltam bele a helyzetembe, amikor ilyen ruhákat vettem neki. Bár, amikor megvettem, azt sem gondoltam, hogy én leszek ennyire kedves vele és várok, ameddig ő akarja. 

Sietve letusoltam és magamra kaptam az alsómat meg a pólót, amit alvásra szántam, hogy minél előbb az ágyban legyek, MinJi mellett. Kisétáltam a hálóba, ahol már az összehúzott függönyök és a lemenő Nap miatt majdnem teljes sötétség uralkodott. Csak a körvonalakat lehetett látni a szobában, semmi mást. Lassan megkerültem az ágyat, hogy a saját felemre feküdhessek. Felemeltem a takarót és óvatosan becsusszantam alá, vigyázva, hátha a lány már elaludt. Ezt a kétségemet fel is borította, amikor megmozdult, ahogy elhelyezkedtem. A hátára gurult és felém fordul, amennyire láthattam őt. Elmosolyodtam a paplanom legszélére kúsztam, hogy ne álljon közénk egy nagyobb halom ágynemű. MinJi is a saját takaróját majdnem ledobta magáról, de a fordulatában meg megakadályoztam. A hátán maradt, én pedig fölé könyököltem, vigyázva, hogy a testemet mellette hagyjam és ne guruljak rá.

- Miért nem alszol már? - Kérdeztem halkan és megsimítottam az arcát.

- Megvártalak - Válaszolta szinte suttogva, de a szoba csendjében ezt is tökéletesen hallottam.

Boldogan elmosolyodtam és megingattam a fejem. Lehajoltam hozzá és egy puha csókot leheltem a szájára. A lány szinte azonnal emelte a kezeit és a nyakamba akasztotta őket, majd egy kicsit sem finoman megszorította, ezzel közelebb vonva magához engem. Egy pillanatra elváltam tőle, hogy megnézzem, esetleg csak véletlen volt e és most minden rendben van e vele. MinJi azonban meglepett, hiszen visszahúzott és a fejét is felemelte egy kicsit, hogy minél előbb találkozzunk a csókban. Még nem volt szerencsém ehhez az oldalához, ami heves és vággyal teli, de kifejezetten tetszett. Én leragadtam annál a törékeny és félénk kislánynál, akit hosszú évekkel ezelőtt megismertem, de úgy tűnik, semmi okom nincs az aggodalomra.

Jobb kezemet elvettem a feje mellől és a hasára tettem. Lassan elkezdtem simogatni őt és próbáltam a hasán maradni, nehogy a kezeim rossz útra tévedjenek. MinJi semmi kifogásolhatót nem talált benne, ugyanis ugyanúgy csókolt, ugyanolyan hevesen, ahogy eddig. Élveztem, ahogy már egyre bátrabban játszott a nyelvemmel és ahogy már nem visszahúzódóan, félénken csókolt. A következő simításommal a hasán kicsit összecsíptem a felsője anyagát és feljebb toltam rajta, de nem nagyon, nehogy túl sokat akarjak. Visszavezettem a kezem a pocakjára és immáron a csupasz, meleg bőrével találkoztam. A lány egy kisebb levegőt vett, mire hagytam neki, hogy egy pillanatra megszakítsa a csókunkat és nem mozdítottam a kezem, hátha leállít vagy csak hozzá akar szokni. Ilyen aprócska mozdulatokon is úgy meg tudott lepődni, hogy csodálkoztam rajta, hogy hogyan van jelen a vad csókban és a félős kislányban lévő személyisége egyszerre. Visszahajoltam a szájára és a lány nem tiltakozott, fogadta az ajkaimat. Kezemet is lassan útnak indítottam és nem akartam sokat, csupán a hasán rajzolgattam kisebb-nagyobb köröket a bőrére. Felmerészkedtem a melle vonaláig, de mivel rájöttem, hogy ez a hálóruha alatt nem visel melltartót, nem firtattam tovább azt a közelséget, mert nem voltam biztos magamban, hogy legközelebb is megállok ott. Lefelé a bugyija tetejéig engedtem le az ujjaimat, ahol már reszketeg sóhajokat engedett a csókunkba a lány. 

Lassan elváltam a csókból és egy hosszabb puszit nyomtam a szájára. A kezem még mindig a hasán pihent, ahogy lenéztem rá a félhomályban. Nyeltem egyet, ahogy lenéztem a nyakára, aztán vissza az arcára. Ő csak beharapta az ajkait és mintha nyitott könyvet olvasott volna, hátrahajtotta a fejét a párnájába, szabad utat engedve ezzel nekem az áhított területre. Mély levegőt vettem és összeszorítottam a fogaimat, amint szemügyre vettem a fehér, felkínált területet. Lassan lehajoltam és gondolkozás nélkül tapasztottam rá a számat. MinJi élesen beszívta a levegőt és a teste is megemelkedett, mire kénytelen voltam a hasán tartott kezemet a derekára vezetni és egy erősebb mozdulattal leszegezni a matrachoz. Lehunyt szemekkel puszilgattam és csókolgattam végig a vékony bőrét, apró harapásokkal gazdagítva a tevékenységemet. MinJi erősen szorította a nyakamat és hangosan sóhajtozott, amikor rátévedtem egy olyan pontra, ami érzékenyebb volt a többinél. Ezt kihasználva ott ragadtam és azt a foltot kezdtem el kényeztetni kisebb puszikkal és harapásokkal, amiket aztán finoman, a nyelvem hegyével enyhítettem és megcsókoltam. Ujjaim a lány derekára tapadtak és nagyon oda kellett figyelnem rá, nehogy kék foltokat hagyjak a sima bőrén egy esetleges, túl erős markolással. Halkan felmorrantam, amikor MinJi torkából is felszakadt egy halkabb nyögés az egyik harapásom után. Túl sok volt ez nekem, le kellett állnom, ha nem akartam tovább menni és meggondolatlanul lecsapni a lányra. Lassan elhúzódtam tőle és MinJi is visszaejtette a fejét a párnából. Lehajoltam és egy utolsó csókot nyomtam a szájára, a szorításomat pedig elengedtem a derekán és helyette finom, lágy mozdulatokkal simogattam a talán túl erősen megszorított területet.

- Hihetetlen vagy - Suttogtam a lány szájára, aki erre csak elmosolyodott és újra a szám után kapott.