Esküdj! /BTS-JK/

68.

- Horror? - Kérdezte Jungkook, miközben a DVD-kel roskadásig pakolt polc előtt ült és pár tokot levéve kezdte el tanulmányozni a címeket és a leírást, amelyiken volt. 

- Jöhet - Egyeztem bele, hiszen nagyon más lehetőségem úgysem adódott.

Vagy horrort néztünk, amiben benne volt, hogy meghalok az ijedtségtől, de voltak egész jó sztorik is, vagy valami mást, ami unalmas vagy nem köt le. Inkább maradtunk a horror filmeknél mind a ketten, azt igazán megkedveltük az elmúlt időszakban. Nagyon sokfélét néztünk már és kezdtem én is megkedvelni ezt a műfajt annak ellenére, hogy a félelemtől a felét nem láttam, mert a férfi mögé bújva takartam magam.

- Ezt már néztük - Tett félre egy lemezt Jungkook, így már csak pár száz maradt a kezében és az ölében.

Mosolyogva néztem, ahogy elhalmozta magát a filmekkel és komoly arccal gondolta végig a lehetőségeinket és pakolta félre két kupacba a tokokat. 

- Csak válassz egyet, nekem mindegy - Mondtam nevetve, amikor láttam, hogy abban a kupacban, ami a 'szóba jöhet' rakás volt, már több, mint húsz film felgyűlt.

Jungkook szélesen elmosolyodott, de nem nézett rám, hanem továbbra is a filmeket bogarászta. Én sóhajtottam egyet és elfeküdtem a kanapén. A hátamra fordultam és felnéztem a fehér plafonra és a felettem lévő kerek, díszes csillárra, amíg vártam, hogy a férfi kitalálja, hogy mit is nézzünk. Elég nehéz volt elhinni, hogy a cég kérdéseiben két perc alatt világmegváltó döntéseket hoz, de egy film ekkora problémát okoz neki. 

- Ez jó lesz - Pattant fel elégedetten a rakat közepéről, amit maga köré épített. 

Odafordítottam a fejem és mosolyogva néztem, ahogy a kiválasztott tokot félreteszi, a többit pedig nagyjából visszapakolja a helyükre, hogy minél kisebb rumlit hagyjon maga után. Beindította a készüléket, ami kellett ahhoz, hogy zavartalanul nézhessük a filmet, aztán a kezébe kapta a távirányítókat és mindent bekapcsolt, felrakott és levett a filmről, amit csak kellett és lehetett. 

- Maradj úgy - Mutatott rám a távirányítóval, amikor megpróbáltam felülni, hogy helyet adjak neki magam mellett.

Visszafeküdtem a kanapéra és kérdőn néztem fel rá, hogy vajon mit szeretne csinálni.  Letette a kapcsolókat az asztalra és mellém sétált. Megállt a kanapé mellett és a háttámlául szolgáló, vastag párnákat ledobta a földre, hogy nagyobb, szélesebb díványt varázsoljon. Anélkül, hogy zavartatta volna magát, áttérdelt fölöttem és begurult mögém. Jólesően sóhajtva helyezkedett el, én pedig vártam, hogy mi sül ki ebből. A szívem már kalapálni kezdett a közelségére, de már koránt sem annyira, amennyire az első alkalmakkor tette. Kezdtem hozzászokni a férfihez, a közelségéhez, az érintéseihez és a soros csókokhoz.

A film első hangjai felhangzottak, Jungkook pedig kezdett végre kényelmes pózt találni magának, mert éreztem, hogy egyre kevesebbet mocorog. Mély levegőket vettem, ahogy időről időre néha nekem nyomódott vagy hozzám ért a helyezkedései közben, de próbáltam a filmre figyelni. Végső simításként felvett egy kisebb díszpárnát, hogy a feje alá tegye és tökéletesen kilásson mögülem.  Egy hatalmasat sóhajtott, ami azt jelezte, hogy végre megtalálta a helyét. 

Kicsit összerezzentem, ahogy hirtelen megfogta a derekamat. Ujjai finoman a csípőmbe mélyedtek, majd lassan előrecsúsztak és a hasamra vándoroltak. Egész tenyerével befedte a hasamat és lassú, apró köröket kezdett el rajzolgatni a pólómon keresztül. Reszketegen szívtam be a levegőt, de nem mozdultam meg. Egyrészt ez egy újabb, apró lépés volt afelé, hogy még tovább merészkedjen a testemen és egyre többet engedjek neki felfedezni magamból, másrészt pedig élveztem a finom simogatást az új területeken. Jungkook várt egy pár percet, amíg teljesen elernyedtem és már nem feszültem az ölelésében és közelebb csúszott hozzám. Ez már nem volt újdonság, hiszen esténként is gyakran összebújva aludtunk el. Most is egy halvány mosollyal fogadtam, ahogy a felsőteste a hátamnak nyomódott, lábait az enyémekhez érintette és teljesen magához húzott. 

*Jungkook POV*

Aprót mosolyogtam, amikor észrevettem, hogy MinJi már teljesen lazán és feszültség vagy ijedtség nélkül tűri, hogy az egész testemmel neki nyomódjak. A hasa simogatása közben éreztem, hogy egy kicsit megmerevedett, de nem kellett sokat várnom rá, hogy teljesen elengedjenek az izmai és újra kényelmesen, természetesen tudjon feküdni az ölelésemben. Vettem egy mély levegőt és én is kényelmesen elengedtem magam most már, ahogy nem kellett aggódnom amiatt, hogy nagyon rossz helyre nyúlok. Továbbra is cirógattam a hasát, többnyire ugyanott, de egyszer-egyszer kicsit arrébb toltam a kezem, hogy nagyobb teret hódítsak magamnak. A tenyeremben éreztem a nagy és a reszketeg levegővételeket, amikor új helyre tévedtem, de még a szívdobbanásait is éreztem. 

A filmről néha elkalandozott a tekintetem, ahogy a lány haja a háta mögé leesett, felfedve ezzel előttem a csupasz nyakát. Nagyot nyeltem, ahogy figyeltem a fehér, vékony és érzékeny bőrt előttem és próbáltam nem azonnal ráhajolni. Nagyon csábított, de nem akartam szívrohamot okozni a lánynak azzal, hogy hirtelen egy ilyen lépést teszek és magamban sem bíztam annyira, hogy meg tudnék állni. Inkább a filmet néztem és nagyon nagy önuralmamba telt ezt megtenni. Majd este, akkor nagyobb a meghittség és sokkal jobb a környezet. Már ha megengedi nekem. Remélem, hogy nem lesz semmi kifogása az ellen, hogy egyre több és több új dolgot mutassak neki és csináljak vele, mert már nagyon akartam. Kicsit rá akartam gyorsítani a tempóra, ha már a csók megvolt és tudtam, hogy bízunk egymásban annyira, hogy már egyedül a nagyvilágban lófrálva is feszengés nélkül elengedhetem és visszatalál hozzám.