Tegnap, mire Jungkook végül tényleg befejezte a munkáját és az ide-oda rohangálást, én már jól bealudtam. Persze addig húztam, ameddig bírtam, mert nagyon akartam, hogy hozzá bújva tudjak elaludni, hogy kapjak még egy vagy két csókot, amik talán hosszú percekig még ébren tartanak minket és nem vetettem volna meg egy-egy érintést sem. Amióta megsimogatott a felsőm alatt, végigcirógatta a csupasz hasamat és a derekamat, azóta csak többet akarok belőle. De ezen most nem volt időm gondolkodni, ugyanis elérkezett a szombat, ami azt jelentette, hogy városnézés van a menün. Egyből egy hatalmas mosoly jelent meg az arcomon, ahogy felfogta az álmos agyam, hogy nemcsak ismételten kimegyek a ház falai közül, de ezt a kisvárost is teljes egészében felfedezem a vőlegényemmel.
Felöltöztem úgy, hogy már a kinti programra is tökéletes legyen a ruhám és ne kelljen átöltöznöm reggeli után. Így egy egyszerű, sötétkék farmert vettem fel, ami elég új volt ahhoz, hogy a városi szemeknek eleget tegyen, de kényelmes is volt, hogy sétálni tudjak benne, ehhez pedig egy sima, fehér ujjatlant vettem fel. Nem vittem túlzásba, nem akartam egyrészt senkinek se tetszeni, másrészt pedig inkább jól akartam érezni magam, mint jól kinézni. A hosszú hajamat egy szoros lófarokba kötöttem, hogy ne zavarjon az előrehulló zuhatag semmiben. Sminket soha életemben nem viseltem, habár tizenhat éves korom körül kaptam egy halommal. Kipróbáltam őket, mint minden tini valószínűleg, de aztán nem nagyon foglalkoztam vele. A házban magamon kívül senki nem látott, Jungkook pedig látott mindenhogyan, az ő szemei előtt nőttem fel, ezért nem is akartam takargatni magam egy rakat kencével. Az utcán pedig nem nagyon izgatott senki, hogy szépnek vagy másnak mutassam magam.
Mosolyogva léptem be az étkező helyiségébe, ahol Jungkook már várt rám egy kiürült kávéscsésze és a mobilja társaságában, amin olvasott. Érkezésemre felkapta a fejét és rám mosolygott. Azonnal odaszökdeltem hozzá és egy széles mosollyal nyomtam a szájára egy puszit.
- Jó reggelt! - Köszöntöttem és hátat fordítottam neki, hogy a helyemre menjek.
Jungkook azonban keresztbe húzta a számításaimat, mert hirtelen elkapta a derekamat és visszahúzott magához. A hirtelen rántástól egy kisebbet sikoltottam, de engedelmesen lépkedtem hátra, amerre a férfi vonszolt. A térdeim mögött megéreztem az ő lábait, amik kibillentettek az egyensúlyomból és fenékre ültem az ölében. Nevetve helyezkedtem el az izmos combjaim úgy, hogy kissé oldalra fordultam, hogy láthassam őt. Nevetve nézett rám, miközben a jobb kezét jobban a derekam köré fonta, balját pedig a combomra tette és a kezét nem mozdítva tartotta az ujjait egy helyben. Én mind a két kezemet az ölemben tartottam és mosolyogva néztem a férfira.
- Jó reggelt neked is! - Köszöntött jókedvűen. - Kaphatok még egy ilyen puszit?
A válaszomat meg sem várva nyújtotta fölfelé egy kicsit a nyakát, hogy megkapja, amit akar. Én csak halkan felkuncogtam és ugyanúgy, ahogy az előbb, egy széles mosoly kíséretében nyomtam egy puszit a szájára.
- Hm - Hümmögött, amikor elvált tőlem. - És még egyet? - Megint fölpipiskedett, hogy megkapja, amit akar.
Megingattam a fejem és felemeltem mind a két kezemet, hogy azok közé szorítsam az arcát. A derekamat kicsit kicsavartam, hogy még jobban felé legyek fordulva és határozottam megcsókoltam őt, ahogy azt kérte. Nem tartott sokáig, csak egy erős puszi volt, amiből egy hangos cuppanással váltunk el egymástól.
- Hű - Mosolyodott el Jungkook. - Még egyet?
Hangosan felnevettem és egy újabb csókot nyomtam a szájára. Ezúttal erősebbet és hosszabbat. Közben Jungkook is erősebben szorította a derekamat és a combomat is kicsit összepréselte a tenyerével. Aprót mozdult a szája, amivel arra ösztönzött, hogy én is csókolni kezdjem még jobban. Kissé furcsa volt, hiszen az ölében ülve most én voltam az, aki feljebb volt, mégis Jungkook irányított, határozottan. Szavak nélkül utasította az ajkaimat a mozgásra és az egyre mélyebb, szenvedélyesebb csókra. Felbátorítottam magam és ezúttal én kezdeményeztem, hogy a nyelvemmel megízlelhessem őt. A férfi jól érezhetően belemosolygott a csókba, ahogy eleget adott a kérésemnek és ő is belement a nyelveinkkel való táncba. Még éreztem a kávé kesernyés ízét, amit nem olyan régen fogyaszthatott el, de így valamennyire finom volt az íze. Jungkook elindította a combomon lévő tenyerét és aprókat mozdulva, óvatosan hódította meg a lábam újonnan végigsimított részeit. Lassan belesóhajtottam a csókba, amikor aprókat szorított a farmerba bújtatott lábamon. Érintései, ahogy egyre feljebb haladt velük a lábamon, kellemes hidegrázást küldtek végig a gerincem mentén és apró szédüléseket éreztem. Lassan elváltunk a csókból és mind a ketten, mélyeket lélegezve próbáltuk meg összeszedni magunkat.
- Jagi - Lehelte a számra Jungkook mosolyogva. - Gőzöm sincs, hogy mi ütött ma beléd, de nagyon tetszik.
Halkan felnevettem és megvontam a vállamat.
- Jó napom van - Válaszoltam mosolyogva és egy újabb, rövid csókot nyomtam a szájára.
- Mitől? - Kérdezett vissza.
- Hogy elmegyünk várost nézni - Feleltem egy széles vigyorral, izgatottan.
- Úgy van - Bólintott ő is mosolyogva. - Úgyhogy edd meg a reggelid és indulhatunk is akár.
- Oké - Bólintottam engedelmes kislány módjára.
Kiszálltam a férfi öléből, ő pedig egy aprót csapott a fenekemre, hogy megindítson. Visszanéztem rá, ő pedig csak kacsintott egyet és visszahajolt a telefonjáért az asztalon, hogy végigolvassa a cikket, amit elkezdett korábban. Mosolyogva helyet foglaltam a tányérom előtt, amin a reggeli ételem várt és próbáltam nem folyamatosan vigyorogni, miközben eszem.
YOU ARE READING
Esküdj! /BTS-JK/
Fanfiction" - Esküdj! - Szűrte az összeszorított fogain keresztül a férfi. Álltam szigorú tekintetet és igyekeztem nem mutatni a félelmemet, pedig belül reszkettem, akár egy magára hagyott kiskutya a téli hidegben. - Beteg vagy! - Köptem a szavakat. " Jeon Ju...