Esküdj! /BTS-JK/

77.

*Jungkook POV*

Nem tudtam másra gondolni, mint MinJi testére. Az előző éjszakák mindig úgy teltek, hogy rendszerint együtt aludtunk, és éppen, hogy befeküdtem mellé az ágyba, vagy én gurultam a lányra, vagy ő vette a bátorságot és merészkedett fölém négykézláb. Hatalmas csókcsatákat vívtunk és egyre többet simogattam őt, a hasán már megszokta az érintéseimet, de ahogy fölöttem térdelt és a tenyereim az egy szál bugyiba bújtatott fenekére és a combjára kalandoztak, máris hatalmas levegőhiányban szenvedett szegény. Nem bántam, hogy addig is megszakadt a csók, hiszen így élvezhettem a reakcióját és láthattam minden egyes, aprócska rezdülését, na meg a simogatást sem kellett abbahagynom, hogy ne fulladjon meg. Szerettem cirógatni a bőrét, annyira puha és selymes volt, mint egy baba bőre. Egyszerűen képtelen voltam betelni vele és csak nagyon nehezen tudtam kontrollálni magam és rávenni az agyamat a megállásra. Egyszerűen túlfűtött minden egyes mozdulatával, ahogy az akaratán kívül is hozzám préselte magán, övön aluli gondokat okozva ezzel nekem és egy nagyon, nagyon rossz éjszakát, újból kielégületlenül. De már nem akartam sokáig húzni, egyszerűen nem tudtam. Már biztos voltam benne, hogy bízik bennem, hiszen velem maradt akkor is, amikor elengedtem a kezét és akár el is menekülhetett volna. Tudtam, hogy szeret annyira, hogy igent mondott nekem és nem ellenezett egy érintésem ellen sem. És tudtam, hogy ő is kíván már, legalább annyira, mint én őt, hiszen meg tudtam mondani a csókjaiból és a mozdulataiból, mennyire vágyik még több érintésre, csak egyszerűen ha megadtam volna neki, nem tudtam volna leállni. Ezért még szoktattam egy kicsit a simogatásaimhoz az egész testén és a közelgő esték valamelyikén már valóban meg akarom neki mutatni, mi is az a szerelem az ágyban. Vigyázni fogok rá és annyira visszafogom magam, amennyire csak tudom, bár már rohadtul frusztrált vagyok a meg nem kapott kielégüléstől, mégis meg tudom erőltetni magam annyira, hogy ne öljem meg a fájdalommal, amit a gyorsaságommal vagy a várakozni képtelen agyammal okoznék neki.

- Jungkook-ah - Hallottam meg a nevemet a hátam mögül.

A kanapén ültem és csak a fejemet biccentettem hátra, mert mire megfordultam volna, a lány két karja már a vállamon is volt. Felnéztem MinJi-re, miközben megfogtam az apró kezeit, amiket előrébb húztam magamon, hogy ő is lejjebb jöjjön, meg a kezeit is átfonja előttem. Mosolyogva tett eleget a kérésemnek és a száját a homlokomra tapasztotta, ahogy hagyott ott egy puszit, kezeivel pedig a mellkasomon rajzolgatott apró köröket a pólómon keresztül.

- Mit szeretnél? - Kérdeztem tőle.

- Csak azon gondolkodtam, hogy kaphatnék e egy új háló ruhát - Kérdezte szégyenlősen, majd miután befejezte a mondatot, aranyosan beharapta az alsó ajkát.

Elmosolyodtam a cukiságán és végigsimítottam az alkarján, ami a felsőtestemen pihent. 

- Nem tetszenek azok, amik a szekrényedben vannak? - Kérdeztem vissza.

Felnyúltam és megpróbáltam kiügyeskedni, hogy alulról a füle mögé tűrjek egy tincset, ami körém omlott, ahogy lehajolt hozzám. 

- Neked tetszenek? - Kérdezett vissza halkan.

Megnyaltam a számat és kicsit félrebiccentettem a fejem, ahogy megértettem a vásárlásának az okát.

- Tetszeni akarsz nekem? - Kérdeztem vissza szemérmetlenül.

MinJi arca enyhe pírban úszott, szinte azonnal, ahogy elhagyta a számat a kérdés. Lesütötte a szemét és újból ráharapott az  alsó ajkára, amit éppen, hogy kiengedett a fogai közül az előbb. Félénken visszanézett rám és egy aprót bólintott. Mosolyogva megsimítottam az arcát és egy kicsit meghúztam a haját, hogy levarázsoljam magamhoz. Egy csókra hajolt, ami elég fura volt fejjel lefelé, de nagyon különleges szájra puszira sikeredett, akár a Pókemberben, amikor a srác fejjel lefelé lógva csókolja meg MJ-t.

- Nekem így is tetszel, Jagi - Közöltem vele.

- Tényleg? - Mosolyodott el félénken és a hangja valahol elveszett a szó közepén.

- Mhm - Bólintottam határozottan, miközben egy bátorító mosolyt küldtem felé. - Este meg úgyis sötét van, csak érezlek, az sokkal jobb.

MinJi zavartan felkuncogott és finoman összegyűrte a pólómat a mellkasomnál, ahol éppen az ujjai játszottak a felsőtestemen. 

- És ha este is tetszeni akarod neked? - Kérdezett vissza, már egy kicsivel több önbizalommal a hangjában.

Vettem egy mély levegőt és elgondolkodtam. Felnéztem rá és szikrázó szemekkel figyeltem a reakciót, amit kapok tőle.

- Akkor nem veszel fel semmit - Suttogtam mosolyogva.

A lány szája egy néma 'O' formát öltött, a szemei kikerekedtek és ha lehet, még vörösebb lett az arca. Egy másodpercig ledermedve nézett rám, aztán zavarba jőve lehajtotta a fejét és a kanapé háttámlájának a tetejére dőlt. Kínosan felnevetett, mire én is nevetni kezdtem a kapott reakcióján. Elengedtem a kezeit, hogy kényelmesen tudja tartani magát a szenvedése közepette, amit a fejem mellett hajtott végre. Kicsit odébb csúsztam és egy gyors puszit nyomtam a fejére, majd párszor megsimogattam a haját, ami előre omlott a díványra, ahogy leejtette a fejét.

- Miért mondasz nekem ilyeneket? - Motyogta a párnába, miközben nevetett.

- Én csak válaszoltam a kérdésedre - Tájékoztattam. - Te akartad tudni, hogy hogy tetszel nekem. Mindenhogy, de most már kicsit haladnék veled előbbre.

- Akkor is - Nyögte zavartan, de még mindig nevetve jókedvűen.

Én is kuncogva megingattam a fejem és hagytam, hogy lenyugodjon egy kicsit és végre kibújjon a kanapéból és mellém telepedjen a film hátra lévő részében.