Szerepezések

(új rész!) Jikook - Csak te pt.6 |VÉGE|

Cím: Csak te
Páros: Jimin x Jungkook
Ismertető: Jeon Jungkook introvertált személyiség, nem szeret a korosztályával beszélgetni, sem barátkozni. Legtöbb idejét csak a szobájában tölti videójátékozással, vagy képregények olvasásával, de minden egyes pillanatban csak arra vár, hogy újra együtt lehessen egyetlen barátjával, Park Jiminnel.
Park Jimin egy igazi extrovertált egyéniség. Nagyon népszerű az iskolában, mindenki imádja, ő pedig szinte úszik a szórakozásban, élvezve a mások által nyújtott társaságot. Mindennek ellenére ott van neki Jungkook, akiért bármit képes lenne feláldozni, csakhogy ő boldog legyen.
De vajon mi lesz akkor, ha egy iskolába kerülnek, ahol egyre jobban felszínre törnek a bennük felmerülő kérdések, és az eddig elfojtott problémák?
Figyelmeztetések: trágár szavak, idegen nyelvű elemek
Hossz: 6 /6
Szerepek:
Jimin - Kuti (én)
Jungkook - Suzuki Aoi 

Jimin

– Az anyja azt mondja, nem akar veled beszélni – teszi le anyám a telefont, a mai napon talán ötödjére.

Jungkook nem akar velem beszélni; haragszik rám, utál engem. Talán megértem, hogy miért. Iskola után elmehettem volna egy olyan randira, amire már régóta vágyakozom, ám ekkor megjelent Kookie, aki jönni akart velünk. Talán csak engednem kellett volna neki... De most az egyszer nem az ő érdekeit néztem, amit így visszagondolva meg is bántam. Nem tudom, pontosan mi történt velem, kifordultam magamból, és mindenféle csúnya dolgot a fejéhez vágtam.

– Értem – bólintok, és indulok vissza a szobámba, talán megpróbálom anyával újra felhívatni egy kicsit később. Az én telefonomat fel sem veszi. Beérve a szobámba azt sem tudom, mit csinálhatnék. Egyáltalán ilyenkor mit kellene csinálnom? Mi még soha nem vesztünk ilyen szinten össze.

– Hogy mondhattam azt neki? – fekszem el a hasamon a matracba fúrva az arcom.

„Rám akaszkodsz."

Őszintén soha életemben nem éreztem azt, hogy zavarna bármikor is, szeretek vele lenni, beszélgetni vele. Ő annyira kedves, szeret játszani és még főzni is szokott velem. És én erre mit tettem? A fejéhez vágtam szó szerint, hogy szálljon le rólam... Legalábbis így visszagondolva, az lehetett a jelentése. Mi járhatott a fejemben?!

„Na, megbeszéltétek?" – kapok egy üzenetet JungHyuntól. Igaz is, talán ő az egyik oka, amiért olyan hárpiává változtam. Annyira örültem annak, hogy elhívott randizni, hogy nem akartam hogy jöjjön velünk.

„Nem, utál" – firkantom neki vissza, jelenleg nem tud érdekelni a válasza, ezért a telefont jó messzire hajítom a szobába.

Ő egy nagyon érzékeny fiú, egy bébi, az én bébim. A mindenem, és én mégis képes voltam azokat a szavakat a fejéhez vágni. Tényleg ennyire hülye vagyok? És miért is? Csakhogy randira mehessek...? Esküszöm, ha valaha ezt megbocsátja nekem, akkor is magammal fogom vinni mindenhová, ha ő nem akarja. De vajon lesz ilyen?

Külsőleg hiába néz ki férfiasan, ha belsőleg olyan, mint egy éppen kibúvó kisvirág. Sok kedvességre és törődésre van szüksége. Muszáj minden nap megölelgetni és megpuszilgatni, ahhoz, hogy szépen tudjon nőni. Egyengetni kell az útját, hogy a szép virágból, még szebb lehessen. De ha ellenkezőleg egyszer is elfelejtjük megsimogatni a leveleit vagy jól megszidjuk, attól félek képes akár halálig kiszáradni.

Távolba hallom a telefonom csengőhangját, amire azonnal felugrok. Talán Kookie az! Sietve megyek a hang irányába, és veszem fel a padlóról. Ez Sunbae. Lesütöm a szemem, és a zsebem mélyére engedem a mobilom. Nincs hozzá kedvem, jelenleg egy ember van, akivel beszélni szeretnék.