Szerepezések

VHope - Megbízatás pt. 1 (+18)

Sziasztok!
Vhope a következő párosunk! :) Reméljük, tetszeni fog nektek! :) jó olvasást!

Tartalma: Taehyung egy bukott angyal, akinek a sok bűne miatt vették el a szárnyait, amiket olynagyon szeretett. Úgy érezte, ha repül, akkor ő szabad, és ez volt minden vágya, ezt pedig maga az ördög, Lucifer is megtudja. Ajánlatot tesz neki, miszerint ő visszaadja neki a szabadságát jelentő szárnyakat, ha megöl egy embert: Jung Hoseokot.

Figyelmeztetések: slash, yaoi (férfiak közti szerelem), trágár beszéd, néhol 18+, természet feletti lények, Isten káromlás

Hossz: 1/2

Szerepek: Taehyung - Aoi
Hoseok - Kuti

Hoseok;

A suliba érve azonnal körbe vesznek a haverok. Jimin hülyeségekről kezd el beszélni, amit persze Yoongi beszólogatásai kontráznak. Jungkook a legújabb játékáról kezd beszélni, míg két másik barátunk, Jin és Namjoon csendben hallgatja őket. Hát, ez kész, minden reggel ez van. Megvárjuk, míg Namjoon elszívja a cigijét, és már indulunk is be az iskolába. A terembe beérve köszönünk, majd mind az én padomhoz tömörölünk. Nem járunk mind egy osztályba, egyedül Yoongival, Jinnel és Namjoonnal.

- Képzeljétek, tegnap nagyban ott dolgozom a jegypénztárnál, mikor három fiatal részeg gyerek belémköt! - kezd Namjoon a tegnap esti diákmunkájáról mesélni. - Annyira sok akaraterő kellett, hogy ne keljek fel és menjek agyonverni őket!

Kapásból helyeselnék, de ekkor a terem ajtó kinyílik, és mindenki tekintete a bejövő férfira szegeződik. Világosbarna haja csapzottan áll, szemei nagyok - nem viccelek, tényleg nagyok, olyan, mintha külföldi lenne, de nem az - ajkai szépen íveltek, arca gyönyörű, szinte csillog, és nem, nem túlzok, ez a srác tényleg maga a gyönyör. Nyúlánk, vékony testfelépítése meg még dob a lanton.

Taehyung:

Zene füleimnek, ahogy az egyén sikogatását hallom tűzben. Minél több testrésze veszik oda a lángokban, annál nagyobbak a sikolyai. Elvigyorodom, megvárom, amíg a "nyavajgás" abbamarad, és egy suhintással eloltom a tűzet. A földről felveszem a fiúnak a pénztárcáját, amiben benne lapulnak az ő iratai. Kim Tae Hyungnak hívták, húsz éves volt, elég jóképű, még személyigazolványi képhez képest is. Nos, mindegy, megfigyeléseim szerint senkinek nem fog hiányozni: egy rohadt buzi volt, aki a drogba menekült, mert a külvilág nem fogadta el. Jaj, majd mindjárt megsajnálom. A Nap felmenőben van, megjelenik az árnyékom, amiről sajnos hiányoznak a szárnyaim. Már több ezer év óta Isten szolgálja voltam, amikor azon kaptak, hogy paráználkodtam egy ördöggel, így az lett a bűntetésem, hogy letépték a szárnyaim. Kis szemetek! Persze akik lopnak, hazudnak azoknak elég egy kis enyje-benyje. De tudták, számomra ez a legfájdalmasabb, hiszen a világon azt szerettem a legjobban, ha repülhettem: akkor szabadnak éreztem magam. Mivel engem is, mint minden bukott angyalt, a Földre száműztek, az emberek közé, hogy itt megtapasztaljak minden földi kínt, ahogy azt a nagy könyvben is leírták. Ám mellém állt a szerencse; valahogy Lucifer fülébe jutott nyomoruságos sorsom, és megjelent előttem, azt az ajánlatott adva, hogy visszakapom a szárnyaimat, ha megölöm azt az embert, akit ő mond. Az ő neve Jung Hoseok.
Egy szöuli középiskolába jár ötöd évre, anyjával kettesben éli nyomi kis életét, de nem sokáig. A megölt fiú alakját öltöm fel, iratjait pedig nadrág zsebembe csúsztatom.
Nem volt más választásom, minthogy beiratkozzak abba az átkozott gimibe, pont abba az osztályba, ahová ő jár. Igaz, hogy a szárnyaimat elvesztettem, de a természet feletti szépségemet nem, ez onnan is látszik, hogy amint belépek a terembe még a férfiak is elolvadnak.