Szerepezések

Sugakook - Koncertjegyek tizennyolcas tartalommal pt. 7

Tartalom: Ez a történet egy különálló, hosszabb történetből (Vmin) fakad. Ez egyfajta betekintés a másik oldalra. Jungkook egy hatalmas Big Bang fan (VIP). Szereti az összes bandatagot, de legeslegjobban G-Dragont: mindenféle tárgyat gyűjt vele kapcsolatba. Az iskolába az a hír járja, hogy Baekhyun jegyeket tud szerezni a közelgő koncertre, csakhogy ezeknek bizonyos ára van.
Figyelmeztetések: trágár beszéd, yaoi, erotikus tartalomra utaló jelek
Hossz: 7/7✔
Szerepek: Yoongi - Aoi
Jungkook - Kuti

Yoongi:

A beszélgetésünk után kicsivel jobb kedvvel ballagok haza, hogy elkészüljek, majd visszajödve a kicsihez együtt mehessünk Tae bulijára. Teljesen be vagyok erre indulva, főleg most, hogy elmondta, nem történt köztük semmi. Az pedig csak jobban imponál, hogy miattam hazudott ilyent. Hahaahaaa, el sem hiszem. Hazaérve gyorsan megfürdök, beszárítom szőke hajamat, hogy egyenesen omoljon homlokomra, majd a szobámba menve esek neki a szekrénynek. Nem cicomázom sokáig, hiszen csak Taehyungékhoz megyek, nem lesz ott semmilyen nagy követ, de most mégis úgy érzem, hogy jól kell kinézzek. Hátha megtetszek valakinek a bandából, hehe. Ennek ellenére mégsem válogatok sokáig, a harmadik ruhadarabot pont megfelelőnek találom magamnak: egy szaggatott csőfarmer, egy fehér póló és torna cipő. A zsebembe dugva némi óvszert indulok meg, hiszen nem tudni, arra is mikor van szükség. Nagy léptekkel haladok a célom felé, hátha elkapom abban a pillanatában, amikor öltözik és legalább addig is élvezhetem izmos testének látványát.

Házukhoz érve nem is kopog, úgy nyitok be, de szerencsétlenségmre már éppen a bakancsát húzza fel. Pfff.

– Indulhatunk? – dőlök az ajtófélfának, összefont kezekkel. Egy mozdulattal magára kapja a bőrdzsekijét, és bólint.

– Aham. Induljunk – vigyorog rám. Visszamosolygok, megragadom a kezét és úgy húzom magam után. A végén megint valami hülye elcsábítaná.

Jungkook:

Kezem egész úton el nem engedi. Jó érzéssel tölt el, most már biztos vagyok benne, hogy őszintén megbocsátott. És az igazság az, hogy azt is megtudtam, vagyis csak sejtem, hogy talán tetszem neki. Mi másért haragudott volna meg? Az meg, ahogy most viselkedik csak dob a lanton. Tetszem neki. A kérdés már csak az, mikor tudjuk ezt az egészet megbeszélni. Azt hiszem, ma még hagyom, had bulizzon mindenkivel, holnap pedig első dolgom lesz bevallani neki. Mert igen, hajlandó leszek én lépni először.

– Hát, itt vagytok!  Gyertek be! – kiált ránk, végig vigyorogva ezt a mondatot Taehyung. Már most részeg, nem tudom, mikor kezdődhetet ez az egész kis bulija, de már épp eleget ivott.

— Hyung, nem hiszem el, nem bírod tűrtöztetni magad? – lépek beljebb, és rá kell jöjjek, elkéstünk. Már mindenki hulla részeg. Juhú!

– De igen, gyere, kicsi Kookie, igyál velem. Nemsokára szülinapom lesz! – karolja át a vállam kacagva.

Sajnos Yoongit el kell így eresztenem, de látszólag nem bánja, Hoseokhoz sétálva kezdi őt piszkálni.

– Taehyung!  – szedem le magamról kezét a konyhába beérve. – Nem is lesz szülinapod, még van egy egész hónap addig.

– Pontosan Jungkook – lép a whiskeys üveghez, beleiszik, majd felemelve az egekig folytatja. – Előre is boldog szülinapot nekem!

Teljesen idióta, de így szeretem. Megingatva fejem veszem ki keze közül az üveget, nem akarom, hogy annyit igyon, hogy gyomormosásra kelljen mennie. Márpedig belőle ezt teljeséggel kinézem.

Yoongi: 

Srácok olyan jó fejek, hogy egy percre sem engedik, hogy üres legyen a poharam, én pedig már a végén nem szórakoztam, kisajátítottam magamnak egy üveget. Ez mind szép és jó,megünnepeltük az elkövezkezendő szülinaposokat, de... De hogyan?! – kelek fel fejfájósan, és rá kell jöjjek, aki mellettem szuszog az nem más mint Jungkook. Szemem azonnal tányér méretűre nő, és ellenőrzöm is hogy van e rajtunk ruha. Pfu, még szerencse – nyugtázom, hogy van rajtam minden. Ezek szerint nem tettem semmi rosszat még részegen sem.
Mosolyogva figyelem, ahogyan békésen szunyokál, olyan szépen, akár egy gyermek. Talán mert még az is - ezzel a gondolattal dőlök vissza az ágyba, szorosan odabújva a meleg testhez. Most alszik, nem értheti félre, szóval nyugodt szívvel azt teszek, amit akarok. Kezeinket egymásra helyezem, sőt ujjainkat össze is kulcsolom. Kis aranyos. Talán el kéne mondanom neki, hogy különös dolgot érzek iránta, ami nem normális – és talán nem is undorodna az egésztől, hiszen amikor Baekhyunnal úgymond kavartam akkor is nagyon tüzes volt. Lehetséges, hogy tetszem neki? Hűha... Ez megmagyarázna mindent.

– Mnnn – fordul felém, ő is átölelve engem, így vészesen közel kerülve egymáshoz.

– Kookie – csókolok homlokára.

Jungkook:

– Tessék?  – kérdezem továbbra sem nyitva fel szemem. Egyrészt szörnyen jól esik az érintése, másrészt nem bírom túlságosan is fáj.Későn aludtam el. Na,és ki miatt? Yoongi. Ez az idióta annyira lerészegedett, hogy elkezdett kikezdeni velem. Magam sem hiszem el, miket akart tenni, de nem hagytam,mindig elhúzódtam, nem szeretem, ha részeg. Ám nem kellett sokat ellenállnom, ugyanis hamar kidőlt. Rosszabb volt mint azelőtt, vehettem kezembe, hogy felhozzam ide. Lefektettem ezt a barmot, majd mivel magam is kifáradtam, mellé feküdtem.

– Fent vagy?  – kérdezi tovább cirógatva arcom. Meg tudnám szokni, főleg a közelségét. Most kéne neki bevallanom, igaz? Na, de hogyan?  Talán meg kéne kérdeznem...

– Aha – nyitom fel szemem, nagy nehezen. – Hyung, kérdezhetek valamit? 

– Persze, hallgatlak! – mosolyodik el a szemembe nézve. És most már igazat kell adnom annak, aki azt mondta, a világ legjobb dolga, ha a szerelmed mellett ébredsz.

– Hát,  ööö... – esek gondolkozóba, valahogy meg kéne kérdeznem, kínos lesz, nagyon. — Vallottak már neked szerelmet?

Láthatóan kérdésem meglepi, még ölelésemből is kibújik  úgy kezd bele a gondolkozásba.

– Igen, lányok. Mindig odajöttek, tudod, olyan aranyosan, hogy "Oppa kedvellek, kérlek vigyázz rám. "

— Aha, értem — bólintok rögvest, szóval csak ennyit kéne mondanom, hát rendben. De nem fekve. Ülő helyzetbe hozom magam, mire ő figyelmesen várja, mit szeretnék. Ó, ha tudná. Nemsokára megtudja.

– Hyung, kérlek, vigyázz rám! – hadarom el gyorsan. Nem tudom, hogy bír ilyet bárki is mondani. Olyan kínos!

Yoongi:

Kérésén meglepődöm, pillanatnyi sokkos állapotba kerülök. Ez most... most mi? Zavartan megvakarom a tarkómat, nem tudom, hogyan reagáljam le az egészet. Kookie szerintem szerelmet vallott nekem. Te atya úr isten. Hát ez is eljött.

– Komolyan felkészültél rám? – pillantok fel. Látom, hogy nagyon vörös az arca, nem mer rám nézni, de bólint. Határozottan bólint. Istenem! – Istenem, Kookie... izé... bazdmeg már! – hunyom le zavartan szememet, összeszorítva azt. – Nagyon szívesen vigyázok rád! Nagyon-nagyon sokáig, addig, ameddig csak szeretnéd! – jelentem ki. El sem hiszem, kimondtam. Megtudtam tenni azt, amire eddig nem voltam képes. Hah, büszke vagyok magamra. Azonban nem merem kinyitni a szemem, csak hagyom, hogy érezzem érintését, majd azt, hogy hozzám bújik. A piciny kis teste, a piciny kis lelke, mind-mind az enyém, és nem másé. Legfőképpen nem G-dragoné. Pff, pont, hogy neki nem engedném.

– Aranyos vagy – tolom el magamtól egy aprót, mosolyogva, megcsókolva.

                      💚THE END💘