Szerepezések

Taegi - Ágynak nyomva pt.5

Minden egyes olvasótól elnézést szeretnénk kérni, egyszer már megosztottuk a Ágynak nyomva ötödik fejezetét, csupán a Wattpad csak a felét osztotta meg. Ne haragudjatok! De most itt a teljes verzió, remélem, tetszeni fog! ^^

Jó olvasást!

Tartalma: Min Sugát, a BTS egyik meghatározó tagját egy csúnya influenza sajnos az ágynak nyomja, ami nem engedi, hogy a fiúkkal együtt tovább dolgozzon, ameddig az egészsége nem lesz a legmegfelelőbb. Ez az alkalom pedig nagyszerű lehetőséget ad a BTS többi tagjának, hogy "kényszer szabadságra" menjenek - mert hát, a nagypapit nem hagyhatják felügyelet nélkül. Taehyung pedig a kis furfangos eszével ezt a kis szabadidőt meg is szerzi magának...
Figyelmeztetések: yaoi, trágár beszéd, idegen nyelvi elemek, férfiak közti szerelem
Hossz: 4/5
Szerepek:
Kuti: Yoongi
Aoi: Taehyung

Yoongi:

- Nem tudom, kérdezd meg Jint - mormogom felülve a kanapén. Egy helyben áll, tanácstalanul a hosszúujjú pólójának az ujját gyürögetve. Akár egy gyerek, még a szemeit is kitágítja. Látszólag mondatomra meglepődik, ijedten néz rám, tesz is felém pár lépést.

- Hol voltál? Az előbb még nem láttam senkit. Hyung, te tényleg olyan vagy, mint egy szellem - áll meg előttem, érdekesen végigmérve. - Pedig azt hittem, hogy csak a bőrszíned hasonlít a szellemekre! - kacag most fel. Huh! Csak játszotta, hogy meg van ijedve, én meg már majdnem elhittem.

- Ha így folytatod tovább, te magad is szellem leszel - bokszolok oldalába, kissé haragos tekintettel, nem ütök nagyot, mi több. Eszméletlen gyengéd vagyok, szinte csak súrolom. - Na gyere, nézzük meg, hogy áll hyung!

- De amúgy hol vannak a többiek? - néz körbe, miközben lassan, fájdalmasan kelek fel kényelmes helyemről.

- Seokjin hyung konyha, Namjoon a stúdióba ment, Hoseoknak dolga akadt, ezért ő is elment, végül Jimin és Kook a szobában vannak, gondolom, játszanak - rántok vállat. Mellé állva ismét szembesülnöm kell a ténnyel, hogy ő bizony magasabb nálam.

Mindezek ellenére eleresztek egy mosolyt és elindulok a konyha felé. Tudom, hogy követ, hátra se kell fordulnom, hallom azokat a határozott lépteit. Ha belegondolok, hogy alig pár napja, talán még annyi sem, még azt sem tudtam, kihez tartoznak ezek a lépések. Csak annyit tudtam, hogy egy maknae, de most már örökre tudni fogom, hogy Taehyung az. Ő lépked egyedül ilyen határozottul és bugyután egyszerre.

Taehyung:

A konyhába érve látom, hogy Jinie hyung sürög-forog, a kaját készítve.

- Sziasztok - ereszt meg felénk egy mosolyt. - Nem vagy már lázas? - lép oda Yoongihoz, a homlokára tapasztva a tenyerét.

- Nem, már jobban vagyok - mosolyog rá, mire én csak morcos arcot vágva leülök a pulthoz. Hát persze, hogy jobban van, hiszen találkozott Jihyunnal. A kis szerelmével. Pfff!

- Mikor lesz kajaaa?! - nyúlok el a pulton, akár egy kocsonya. - Éhen halok! - nyavalygok, direkt úgy, hogy csak rám figyeljenek, de nem járok sikerrel. Le se szarnak: Jin elmegy lázmérőért, Suga pedig várja, mint jó fiú. Ch, hagynak éhezni, nem hiszem el. Morogva felállok, és odasétálok a hűtőhöz, hogy keressek valami ehetőt.

- A-a, Taehyung, arról ne is álmodj! - jön vissza Jin hyung, becsukva előttem az életemet. Szemétség!

- Szemét vagy - ülök le hisztizve. Odasétál Yoongihoz, beteszi neki a lázmérőt és főz tovább. Na, tessék, nem szeret engem senki. Éhen fogok dögleni!

Yoongi:

Magamban nevetve nézem, ahogy Taehyung látványosan szenved. Vicces, ó de még mennyire hogy az! A lázmérő csipogni kezd és Jin hyung azon nyomban hagyja abba amit csinál, kiveszi és megnézi mennyi a "lázam."