Szerepezések

Jikook - Csak te pt. 3

Cím: Csak te
Páros: Jimin x Jungkook
Ismertető: Jeon Jungkook introvertált személyiség, nem szeret a korosztályával beszélgetni, sem barátkozni. Legtöbb idejét csak a szobájában tölti videójátékozással, vagy képregények olvasásával, de minden egyes pillanatban csak arra vár, hogy újra együtt lehessen egyetlen barátjával, Park Jiminnel.
Park Jimin egy igazi extrovertált egyéniség. Nagyon népszerű az iskolában, mindenki imádja, ő pedig szinte úszik a szórakozásban, élvezve a mások által nyújtott társaságot. Mindennek ellenére ott van neki Jungkook, akiért bármit képes lenne feláldozni, csakhogy ő boldog legyen.
De vajon mi lesz akkor, ha egy iskolába kerülnek, ahol egyre jobban felszínre törnek a bennük felmerülő kérdések, és az eddig elfojtott problémák?
Figyelmeztetések: trágár szavak, idegen nyelvű elemek
Hossz: 3 /6
Szerepek:
Jimin - Kuti (én)
Jungkook - Suzuki Aoi 

Jimin

Könyörgésem süket fülekre talált, de szerencsémre éppen írt Yoongi, hogy van valami, amit meg szeretne velem beszélni. Tudom, hogy nem szép dolog más házába invitálni embereket, de hyungnak rendben volt, hogy Jungkook jelen lesz, ezért bátorkodtam ezt megtenni.

– Hogy mi?! – ad hangot az értetlenségének. – Minek jön ide, egyáltalán ki az a Yoongi?

– Hát tudod, az, akinek az öléből felrángattál – kezdem el tördelni az ujjaim, olyan mintha mérges lenne. Jó, megértem, miért, de na. – Beszélni akart velem, megkérdeztem, hogy gond-e neki, ha te is ott lennél akkor, és mivel azt mondta, hogy leszarja, ezért megadtam neki a címed, hogy jöjjön át.

– Te meg vagy húzatva!

– Nem tehettem mást! – védekezek kapásból. – Valami baja van, és egyedül velem szokta megosztani az aggodalmait.

– El ne olvadjak – forgatja meg a szemét –, akkor miért nem magadhoz hívtad?

– Mert épp veled töltöm a délutánt! – erőltettetek magamra egy mosolyt, annak érdekében, hogy megenyhül az irányomba.

Elfordul tőlem, vissza a játékához. Ezek szerint nyertem?
– Imádlak! – ölelem meg hátulról és kezdem el szorongatni őt.

„Itt vagyok" – kapok egy SMS-t Yoongitól. Ez gyors volt.

– Hyung itt van – hagyom abba az ölelést –, várj meg, felhívom ide!

– Inkább ne! Megyek veled, maradjunk a nappaliba.

Bólintok, és már indulunk is, nehogy várnia kelljen a kiscicának, nem nagyon szereti azt csinálni.

– Gyere be – hívom be a házigazda helyett, mi több. Én vagyok az az udvarias, aki kéri, hogy üljön le és kínálja meg itallal vagy étellel. – Rendben, akkor mesélj, mi a baj?

– Tanácsot szeretnék kérni tőled...

– Hallgatlak! – ülök le mellé, egymásra kulcsolva a lábaim.

– Tudod, egyszer már meséltem neked, hogy tetszik valaki.

– Igen – bólintok helyeslően, rémlik valami ilyesmi.

– Na, hát – vakargatja meg a tarkóját zavarában, miközben fél szeme Kookie-n van. Lehet, azt mondta nem érdekli, ha van itt más is, de úgy tűnik mégis zavarja. – Az a helyzet, hogy az a valaki Taehyung.

Mit ne mondjak, egy kicsit meglep ez, hiszen, ha az emlékezetem nem csal, akkor tavaly az említett a saját születésnapján vallotta be nekem, hogy szerelmes hyungomba. Aranyos, végre észrevette.