Neki volt a legnagyobb szíve.

20

Sötét volt amikor felkeltem,mentem a konyhába enni valamit. Az ablak már megvolt csinálva. Páran voltak a konyhán, már mostak fel.

Az egyik konyhás oda állt elém.- Kicsit elkéstél.

-Nem lehetne, hogy..

-Keress valamit magadnak.- Megfordult és elment.

Gyorsan sütöttem egy csirkemellet, sült krumplival ettem. Leültem az asztalhoz falatozni, egyedül voltam az ebédlőben. Miután megettem elmentem elmosni. Sétáltam egyet a kertben. Pár csillag volt az égen, elkezdett esni az eső. Besiettem a palotába, a szobám felé vettem az irányt.

Bementem a szobámba, már rendesen berámoltam. Ruhákat is vettem, pizsamát szedtem ki a szekrényből, becsuktam az ajtót. Megindultam a fürdőbe, de megakadt a szemem az ágyamon.

Elejtettem a ruháim és felkiáltottam.- MIT KERESEL ITT?!

Laxus feküdt benne, olvasott valamit.- Várlak?- Kivette a nyalókát a szájából.- Reggel megyünk majd el.

-De csak ma jöttünk, és máskor kint várj.

-Múltkor Te is csak úgy bejöttél.

-De..-Ökölbe szorítottam a kezeim.- Akkor most Én is nyomjalak fel a falra? -Elkezdtem felszedni a ruháim.

-Az azért volt mert megütöttél.- Felállt.- De ha akarsz akkor.- Kitárta a kezeit, gúnyosan elmosolyodott.

Oldalra néztem.-Hova megyünk?

Vissza vette a nyalókát a szájába.- Segítséget kértek a macskák mert megtámadták Őket a vérfarkasok.- Zsebre tette a kezeit.- Vladék is jönnek.- Megindult az ajtó felé.- Ha nem leszel ébren amikor jövök akkor felkeltelek.- Kinyitotta az ajtót.-Azt meg szerintem nem akarod.- Gonoszan kuncogni kezdett.

Eltorzult az arcom.-Mikor keljek?

-Nemtom.- Kiment.

Reggel 6kor keltem. De még 10 kor se hallottam hírét. Már megint átvert. Néha elszundítottam. Fél tizenegy körül. kopogtak. Oda siettem az ajtóhoz.

Szinte feltéptem az ajtót.- Mi tartott ennyi ideig?!- Tikkelt a szemem, legszívesebben megfojtottam volna.

-Sz..szia.- Doja állt az ajtóban.

-Azt hittem Laxus vagy.- Összefontam magam előtt a kezeim.

-Ő küldött.- Megfordult.- Menjünk.- Nagy mosoly ült ki az arcára.

A várfalakon kívülre mentünk. A hercegek már ott voltak. Laxus elé álltam, mérges voltam. Nem is foglalkozott velem csak kinyitotta a kaput. Bementünk, mérgesen néztem rá.

Sóhajtott egy nagyot.- Mi van?- Rám vezette tekintetét.

-Azt mondtad reggel keljek! Vagy Te fogsz kelteni. Erre fél tizenegykor Doja szól, hogy menjünk! Elmondanád, hogy mit csinált Őméltósága?!- Majd felrobbantam olyan mérges voltam.

Felemelte a szemöldökét.- Azt akarod, hogy máskor Én menjek szólni?

-Leszarom ki szól, csak időben, hogy kitudjam magam aludni! Már megint átvertél! 6-kor keltem!

-Azt mondtam legyél fent mire megyek, nem mondtam, hogy korán.- Megforgatta a szemeit.

Ökölbe szorítottam a kezeim.- Te, Én most...- Összeszorítottam a fogaim.- Kicsinállak!- Elkezdtem felé szaladni, előhúztam a kardom.

Már megint átvert, és látszik rajta, hogy jól szórakozik rajta, ez zavar a legjobban. Azt hiszi úgy bánhat velem ahogy csak akar. Már ott voltam előtte. Egy karvastagságú inda tekeredett körém. Felemelt egy kicsit, ki tépte a kardot a kezemből. Csak pislogtam.