80

119 14 1
                                    

Teltek a hónapok, már félév eltelt mióta az embereknél voltunk. Már 20 vagyok, nemrég volt a szülinapunk is. Rengeteg minden történt, rengeteg sebet szereztem, Lücy spéci gyógykenőcsével kenem, gyorsabban gyógyul, de így is lassú.

A vállamon kentem pont. Végignéztem a szobában. Lágyan elmosolyodtam a díszeken. Olyan jó volt az embereknél. A félév alatt edzettem, nem is keveset. A rémálmok se gyötörnek már olyan gyakran. Öltöztem fel.
Tavasz eleje van. Végre itt a tavasz, hosszú volt a tél, annyi hülye feladat volt.

Hibiki sírja előtt álltam, ráhelyeztem a csokrot a sírjára. Ma van az évfordulója. Összeszorítottam az ajkaim. Már egy éve.
Már egy éve elment. Néztem egy kicsit a sírt, míg könnyeimmel küszködtem. Majd elindultam a palotába.

Hirtelen összelettünk hívva, senki se tudta miért. Alucard csendben ült a trónján, Luna is itt volt. Látszott az arcukon, hogy izgulnak és van valami.

Oda álltam Lücy mellé, pislogtam egy párat. Mintha magasabb lenne.

Már vagy 5 perce csak ott álltunk, nem mondott senki semmit. Ez a csönd borzasztó volt.

-Mi van már? - Vlad türelmetlenül csípőre tette a kezeit.

-Rendesen megkell fogalmaznom.- Alucard megfogta az orrnyergét.

Luna összeszorította az ajkait. Alucardra nézett.

-Dolgom van.- Layla összefonta maga előtt a kezeit.- Este egy partira megyünk Spikeal.

Alucard felállt.- Lemondok mint király.

Mindenki szeme kikerekedett. Síri csend volt, senki se mert megszólalni. Még pislogni se tudtunk.

Layla elkacagta magát.- Bocsi, rosszul hallottam.

Alucard megrázta a fejét.- Nem leszek király.

Még azt is lehetett hallani, hogy kint az ajtó előtt elmegy egy katona.

-Miért?

-Már régóta vagyok király, meguntam.- Lunára nézett.- Meg fontosabb dolgom van.

Luna elmosolyodott, kis pír szökött az arcára.

-Ez a ribanc miatt mondasz le?!- Layla egyet előre lépett.- Amióta együtt vagytok teljesen más vagy! Nem fogadom el!- Remegett a hangja. Vagy a düh miatt vagy a szomorúságtól, esetleg a kettő keveréke miatt.

-Akartok még valamit mondani, nem? - Laxus mosolyra húzta a szája egyik oldalát.

-Te tudtad?- Vlad Laxus felé fordult.

-Luna elmondta.

Alucard Lunára kapta a szemeit.

-Nem tudtam nem elmondani neki, a legjobb barátom.- Oldalra vezette a tekintetét.

-Mi van még? - Nicholas pislogott egy párat.

Luna megigazította a haját.- Babám lesz.

A lélegzetünk elakadt.

-Ez nem...- Layla egyet hátralépett.

-Ki kell választanunk az új királyt vagy királynőt.- Alucard visszeült a székébe.- Addig maradok Én.- Sóhajtott egy nagyot.- De amint meglesz ki lesz az, utána elmegyünk.- Keresztbe tette a lábait.

-Elmentek? - Nicholas kivette a zsebeiből a kezét.

-El.

Layla eltemette a kezeiben az arcát.- Nem, nem, nem... NEM!- Lunára mutatott.- Nem lehet a családunk tagja. Mi az hogy terhes? Hisz nemrég jöttetek össze!

Neki volt a legnagyobb szíve.Where stories live. Discover now