Neki volt a legnagyobb szíve.

107

Szaladtam Nicholashoz Ő két nővel harcolt. Oda szaladtam, a vörös hajú nőt megtámadtam. Boszorkány, dobálta felém a piros gömböket. Kerülgettem.
A jegemből csináltam tőröket azzal dobáltam.

Messze van, nem tudom elérni. Közelebb kell mennem. Ahogy szaladtam felé, felém dobott egy gömböt. Majdnem eltalált, épp, hogy elugrottam.

//Nicholas//

Nagy segítség volt Celaena, végre nem dobál azokkal a szar gömbökkel. Kitéptem a barnahajú vámpír nő szívét.
Celaenához akartam menni, de megláttam Setsukát ahogy egy férfival és egy nővel harcol. Azzal a férfival akit keresünk. Oda szaladtam.

Beleütöttem a nőbe. Elrepült. Laxus oda szaladt a nőhöz. Vele harcolt. Visszanéztem Setsukára, Ő is harcolt. Elindultam Celaenának segíteni. De megölte az ellenfelét. Visszafordultam Setsukához.
Nem figyeltem és a férfi aki Setsukával harcolt egy óriás feketegömböt dobott felém. Elakartam szaladni, de nem tudtam. Lefagytam.

A következő pillanatban a földön ültem. Csak pislogtam. Oda néztem ahol az előbb álltam. Egy fekete folt volt ott.
Egy pillanat alatt történt. Setsuka oda ugrott és ellökött. A szemeimbe könny gyűlt. Felálltam. A ball karomra néztem, legalábbis csak a helyére. Nem volt ott. Kikerekedtek a szemeim.

Setsuka darabjai repültek mindenfelé. A vére rajtam és a földön is volt. A jobb karommal levettem a vállamról valami hús cafatot. Ránéztem a férfira aki csinálta.

A szemeim vörösek lettek. Elöntött a düh, nem tudok ellene mit csinálni. De nem is akarok. Megbánja, hogy megszületett. Elindultam felé.

//Celaena//

Végeztem a másik nővel. Ő megkarcolta a karom. Nicholas és Setsuka felé néztem.

Nicholas felém jött, de meglátta, hogy legyőztem az ellenségem vissza fordult Setsuka felé.

Setsuka ellenfele repült. Felemelte a kezeit, egy nagy fekete gömböt csinált. Eldobta Nicholas felé.

Setsuka ellökte Nicholast. Eltalálta a fekete gömb. A teste, apró darabokra robbant. Mindenfelé szóródtak a darabkái.

Nicholas a földön ült. Elérte a karját, a karja leszakadt. Nézte a földet ahol Setsuka állt. Egy kisebb mélyedés volt ott. A föld kormos lett.

Nem tudtam megmozdulni. Hirtelen valaki átkarolt és arrébb termettem. Laxus fogott engem kikerekedett szemekkel.

Én is csak néztem a fekete, vörös mélyedést. Mintha minden megállt volna. Nem hallottam semmit és nem is láttam mást azon az egy folton kívül.

Remegett a testem. Nem folytak a könnyeim. Nem is fogtam fel mi történt. Setsuka ellökte Nicholast aztán mindenfelé vérfoltok lettek és véres darabok.

De mi történt pontosan? Mi történt?

Nicholas az ellenség felé szaladt. Laxus ment neki segíteni. Nicholas nagyon mérges volt, szanaszét verte az ellenséget.
Még mindig nem tudtam mozdulni.
Meghalt? Könnyek gyűltek a szemembe, csak folytak. Oda siettem a folthoz. Letérdeltem. Setsuka ruhájának egy darabja ott volt. Véresen és kormosan. Nem lehet... ez lehetetlen.

Ha most meglenne a nyakláncom megtudnám menteni. Ha nem pazaroltam... nem.. nem volt pazarlás. Már úgy se tudnám megmenteni. Szó szerint felrobbant.

Megfogtam a rongy darabot. A kedvenc ruhája. Amiben elsőnek láttam és talán a legtöbbet. A fekete rövid passzos ruhája a narancssárga övvel. A mellkasomhoz szorítottam a kezem.
Összegyűrtem a ruha cafatját.