Neki volt a legnagyobb szíve.

79

Néztem a nagy képeket a falon. Megszorítottam a táskám. Hát tényleg itt vagyok. Lágyan elmosolyodtam.

-CELAENA!- Az ismerős hang végigzengett a folyosókon.

Hátra kaptam a fejem. Fülig érő mosoly jelent meg az arcomon.

-LÜCY!- Elkezdtem felé szaladni.

De Ő már ott volt előttem. Rám ugrott. A nagy lökéstől hátra repültem. Nekicsapódtunk a falnak. Lücy az ölemben feküdt. Magamhoz szorítottam.

-Celaena..- A mellkasomba fúrta az arcát.

Felnézett rám. Könnybe lábadtak a szemei. Megsimogattam a fejetetejét, lágyan elmosolyodtam. Hiányzott, nagyon hiányzott.

-Miért nem szóltál, hogy elmész? Hirtelen csak eltűntetek.- Lemászott rólam, elkezdte a szemeit törölgetni.

Felálltam, a táskámat is felvettem.- Én is indulás előtt tudtam meg.- Kínosan elkacagtam magam.- Bocsi.

Megrázta a fejét.- Laxustól nem vártam mást.- Elmosolyodott.

Elkísért a szobámba. Megnézte a cuccaimat, segítet elpakolni és a szobámat kidíszíteni, az egész napunk ráment, ki is takarítottunk. Hiányzott már a Lücyvel töltött idő.

Másnap kaptam Setsukától, hogy csak így eltűntem. Igaza van, szólnom kellet volna. De olyan izgatott voltam, mindent elfelejtettem.

Lücyt elkísértem üvegcséket venni. Az egész napomat vele töltöttem. Hiányzott már, hogy vele legyek.

Szárítottam ki a virágokat, Ő irkált valamit a füzetébe, pár szobalány eljött ma hozzá, nem érzik jól magukat. Valami infulenza lehet a levegőben. A tél erőmnek hála ritkán fázok meg, de Én is eltudom kapni.

Reggel Laxussal mentünk a frontra, az egyik táborban nagy veszteség volt. Megnézzük mi történt, és segítünk ha tudunk.

A régi katonák már megszokták, hogy Laxus eltűnik. Csak az újoncok nem, az újoncok utálják. Ez a tábor tele van újoncokkal.

Sétáltunk a sátrak közt, szúrós pillantásoknak vetették alá Laxust. Róla csak lepere, hozzá szokhatott már.

Laxus bement a fősátorba. Elmentem körülnézni. Reménykedtem benne, hogy találkozok valakivel akit ismerek, de nem így volt.

Leültem egy sziklára, sóhajtottam egy nagyot. Tűzött a nap, pedig már nyár vége van. A melegségét nem éreztem, de a szememet bántotta.

- Úgy járkál itt mintha, else ment volna.

Felkaptam a fejem. Katonák beszélgettek kicsit arrébb tőlem.

- Mondták, hogy mindig ezt csinálja.

- Igen tudom, de ha mi csinálnánk ezt megölnének. - Összefonta maga előtt a kezeit.

Összeráncoltam a szemöldökeim.

- Nem is érdekeljük Őt. Neki csak bábúk vagyunk.

Ökölbe szorítottam a kezeim.

- Jobb lenne, ha nem Ő lenne a tábornok.- Beletúrt fekete tincseibe.

Felpattantam és oda sétáltam közéjük.- Hé.

Rám néztek, ki kerekedtek a szemeik. Tudják, hogy ki vagyok. Eddig nem vettek volna észre?

- Laxus igen is törődik a katonákkal, jobban mint bárki más. Nem véletlen kaptok minden csata után nyalókát, vagy levelet.

Felemelte az egyik szemöldökét a vörös hajú.- Mire megyek egy nyalókával? A levélbe meg csak kritizál minket!