21

160 11 0
                                    

Másnap reggel elindultunk. Végül jött velünk egy fekete kandúr, Kormos. Annyira édesek. Legszívesebben megsimogatnám Őket. Kicsit fájt a hasam, de nem törődtem vele.

Tegnap még beszélgettem kicsit Laxussal, de elküldött aludni. Amióta vele vagyok most először beszélgettünk így.

Doja mellet kapkodtam a lábaim. Vele beszélgettem az úton, sose áll be a szája. Mindig olyan vidám, élettel teli. Még a légynek se tudna ártani.

Sűrű lett a növényzet. Olyan érzésem volt mintha figyelnének. Elkezdtem nézelődni, de senkit se láttam rajtunk kívűl. Rózsaszín virágok mellet sétáltunk, nagyobbak voltak mint a fejem. Oda mentem az egyik elé, megakartam szagolni.

Elkezdtem hajolni a szirmok felé, hívtak magukhoz. Minden elhalványult mellettük, csak a virágokat láttam.

-Celaena!- Doja szaladt mellém, megfogta a vállam.- Ez a virág mérgező.

Újra rendesen láttam.- Mi?

-Ezek a virágok nagyon erősek. Ne foglalkozz velük.- Megfogta a kezem, meleg és puha volt.- Gyere.- Elmosolyodott.

Csak rá figyeltem, a virágok még mindig hívtak, de már nem törődtem vele. Csak Doja rózsaszín tincseit néztem.

Laxus megállt. Vlad oda ugrott Doja mellé. Mi csak néztünk, hirtelen Én is megéreztem. Egy ijesztő erő tartott felénk. Nyeltem egy nagyot.
Doja elengedte a kezem, eltűnt a melegség.

Felkapott valaki, azt se tudtam hol vagyok. Kapkodtam a fejem. Teljesen lefagytam. A vérfarkasok tábornoka volt.

-Jó újra látni.- Elmosolyodott.

Ellöktem magam a szorításából, leestem a fáról. Még időben feleszméltem és a lábamra érkeztem. Laxus megjelent mellettem.

-Minket kerestek, ugye?- Travis oda ugrott elénk.- Mindegy mennyire feditek el a szagotokat.- Megigazította a haját.- Celaenat mindenhol megérzem.- Megvillantotta a fogait.

Eltorzult az arcom.- Ugye tudod, hogy mi ellenségek vagyunk.

-Tiltott szerelem.- Összekulcsolta a kezeit maga előtt. Csillogtak a szemei.

Kirázott a hideg.

Laxus előrántott egy teljesen fehér kardot.-Ti menjetek előre, ezt intézem.

-Oké.-Vlad elindult.

-Vlad!- Doja megfogta a karját.

-Úgyse tudunk semmit se csinálni.

-Nem.- Ökölbe szorítottam a kezeim.- Erősebb lettem, nekem kell vele megküzdenem!- Laxus elé mentem. -Megkell bosszulnom.- Teljesen felspannoltam magam.

-Nem tudod legyőzni.

Megremegtek a szemeim.- Megkell...

-Ch..- Megfordult, nekidőlt a fának.- Igyekezz és halj meg akkor. -Eltette a kardját.

-Tudtam, hogy velem akarsz lenni.- Travis elmosolyodott.

-Csak megbosszulom a falum.

Nekiugrottam, kirántottam a tőröm. Megpróbáltam megszúrni, de mindet kikerülte.

Megjelentek a katonái. Laxuséknak ugrottak, Ők visszatámadtak. Doja indákat csinált, azokkal körbefont egy párat. Összeszorította, olyanok voltak mint a lufik amiket kipukasztottak.

Travis elkezdet az erdőbe szaladni, utána szaladtam. Ráugrottam, de kikerült. Gyorsabban vert a szívem. Rengeteget edzettem, de semmit se változtam. Megmarkoltam a tőröm. Megindítottam felé, kikerülte. Felcsillantak a szemeim. Megkarcoltam az arcát. Folyt a vére. Elugrott a fára, megfogta az arcát.

Neki volt a legnagyobb szíve.Where stories live. Discover now