Neki volt a legnagyobb szíve.

106

Laxussal sétáltunk gonoszboszorkányok fővárosában. Egy hét eltelt amióta bejelentették az esküvőt. Mi nem voltunk ott, csak a testvérek. Laxus már az nap este elmondta. De hivatalosan másnap jelentették be.

Laxus fogta a kezem. Mindketten elegánsabban néztünk ki. Mégis csak egy randin vagyunk. Laxus fekete selyemingje mintha rá lenne szabva. Most nincs rajta a köpenye se. Nincsenek nálunk fegyverek.
Csak itt sétálgatunk az utcákon mintha ez lenne a normális nekünk.

Beültünk egy cukrászdába. Kértem egy áfonyás sajttortát hozzá egy feketeteát.
Laxus csak egy kávét ivott, feketén.

- Nem eszel valamit?- Megfogtam a villám és nekikezdtem a tortaszeletnek.

- Nem szeretem az édes dolgokat. - Felemelte a fehér csészét.

Felemeltem az egyik szemöldököm.- Mindennap megeszel minimum egy nyalókát.

- Az más.

Elkacagtam magam.- Mitől lenne más.

Feldúlt lett a tekintete.- Az finom.- Elmosolyodott.

-Oké oké. - Isteni volt ez a süti.

- Holnap elkell mennünk Nicholasékkal valahova.

-Hova?- Rávezettem a tekintetem a tányéromról.

- Nem tudom.- Nézte magát az ablakban, a haját igazgatta.

Annyi mindent nem tudok róla. Amiket tudok annak a nagy részét is csak azért mert az emlékeibe másztam.

- Mi a kedvenc színed?

Rám nézett.- Mi ez most hirtelen?

Megforgattam a szemeim.- Csak semmit se tudok rólad.

Elnevette magát.- Szó szerint Te ismersz a legjobban.

- De akkor se tudok rólad semmit. - Komoly volt a tekintetem.

- Kék.- Elmosolyodott.

Összeráncoltam a szemöldökeim.- Egy kék cuccod sincs. - Miért pont kék? Mert az fiús?

- Attól még szép. - Nézte az arcom és csak mosolygott. 

- Mit szeretsz a legjobban csinálni?

-Aludni.

- A vámpíroknak nem is kell sok alvás.

Megrázta a fejét.- Nem fejeztem be.- Lekönyökölt az asztalra és a kezével megtámasztotta a fejét. - Aludni.. veled.

Pír szökött az arcomra. - N..ne hülyéskedj már komolyan kérdeztem. - Egy nagyobb falatot vettem a számba.

- Komoly vagyok.- Hátradőlt a székében.

Piszkáltam a villámmal a tortadarabot. Egyre vörösebb lettem, kapkodtam a tekintetem közte és az italom közt.

- Mi a kedvenc kajád?

Közelebb hajolt, mutatta az ujjával, hogy hajoljak közelebb. Közelebb hajoltam.
A fülemhez hajolt.

-Te..- Suttogta a fülembe.

Libabőrös lettem.
Elhajolt elkacagta magát.  Még vörösebb lettem. Átnyúltam az asztal felett és megcsaptam a mellkasát. - Mondom ne hülyéskedj.- Megfogtam a csészém. Egy nagyot kortyoltam.
Ameddig Ő csak nevetett.

Már megint csak szórakozik. Hogy mondhat ilyet nyilvános helyen. Néztem őt a csészém mögül. Önelégülten mosolygott. Jól szórakozik rajtam.
Szúrós pillantásokat vetettem rá. Mindig zavarba hoz, de ma, ma Én hozom Őt.