Neki volt a legnagyobb szíve.

89

Nem nagyon akartam lépkedni, akkor észreveszi a lábam. De legszívesebben hátrálnék.

- Beakarsz zárni a kastély legmagasabb tornyába?- Felhúztam a szám egyik oldalát.

Oda ért elém.- Ki beszélt rólad?- Gúnyosan elmosolyodott, megvillantotta hegyes szemfogait is.

Megforgattam a szemeim.- Akkor várd tovább.- Elsétáltam mellette, leakartam tenni a törölközőt.

Elkacagta magát. Elkapta a karom és visszafordított maga felé. Majdnem felkiáltottam a bokám miatt, de amint kijött volna a hang a számon addigra Laxus letámadta az ajkaimat.

Kiesett a kezemből a fehér nedves rongy. Lehullott a világos padlóra. A kezeim felvándoroltak Laxus mellkasára.
Átkarolta a csípőmet.

Elhajolt ajkaimról, kinyitottam a szemeim. Farkasszemet néztem vele. Elolvadtam lilaszempárjaitól. Adott egy puszit az arcomra. Elpirultam.

Elindult az ágyam felé. Követtem Őt, mintha egy pórázzal húzna maga után. Még a törölközőt is a földön hagytam.
Gyorsabban kezdett verni a szívem. Most leakar velem feküdni? Egyre vörösebb lettem. Nem hiszem el, még csak 10 nap, 10 nap. Leült az ágyamra.

Megálltam előtte. Majd kiugrott a szívem, nyeltem egy nagyot. Készen állok rá, minek húzzuk az időt? Egyszer úgyis megfog történni. Nyeltem egy nagyot.

- Nem kapcsolod le a villanyt?- Felemelte az egyik szemöldökét.

- De lekapcsolhatom. - Elmentem lekapcsolni, szégyellős lenne? Nem ezt képzeltem róla.

Lekapcsoltam a villanyt. Visszaindultam az ágyamhoz, már feküdt a takaró alatt.
Mindjárt kiugrik a szívem, a bokám fájdalmáról meg is feledkeztem. Most hogy visszaértem az ágyhoz most érzem, hogy fáj. Befeküdtem mellé, betakaróztam, szorítottam a plédet a mellkasomnál.

Elkezdett mocorogni. Magához húzott, átkarolt még az egyik lábát is rátette a lábaimra.
A mellkasába belefúrtam az arcom, alig kaptam levegőt.

- Egy ideje, nagyon dobog a szíved.

Elemeltem a fejem, az arcát néztem. A holdfénye jól megvilágította a szobát. El is felejtettem, hogy hallja a szívverésem. A nagy nyelésem is hallhatta.

- A..az a dolga.- Kínosan dadogtam.

Kacagott egy aprót.- De ennyire? - Adott egy puszit a számra, majd a homlokomra.- Jó éjt. - Becsukta a szemeit.

Nekem úgy nyíltak ki amennyire csak tudtak. Hogy micsoda. Csak aludni akart. Vörösebb lettem mint egy paradicsom. Úgy éreztem magam mint egy bolond. Teljesen félre értettem. Ha tudná mire gondoltam azt hinné valami könnyen kapható perverz kis cafka vagyok.

Becsuktam a szemeim. Kezdtem megnyugodni. Végre tudtam a lényegre figyelni. A kellemes illatára és a kényelemre a karjai közt.

Nem érzek meleget. De Laxus test hőjét mégis érzem. Amikor elsőnek megfogta a kezem, amikor még azt hittem Tonny. Akkor is éreztem. Nem is vagyok benne biztos, hogy ez a meleg érzés. Hisz a vámpírok bőre hideg, nem is meleg.

De mégis egy kellemes érzés fog el. Amit sehol máshol vagy más miatt nem érzek.

Reggel amikor kinyitottam a szemem az ablakokat láttam. Megfordultam. Lágyan elmosolyodtam. Laxus még aludt.

Az arca nyugodt volt, a lélegzete pedig egyhangú.
Az oldalán feküdt így belelógott pár feketetincs a szemébe, elraktam az útból.
Pislogtam egy párat. Ilyen közelről még sose néztem meg rendesen az arcát. Szempillái dúsak, dúsabbak mint az enyém, elkapott egy enyhe féltékenység. Néztem pár percig,
adtam egy puszit az arcára.