ᴍʏ ʙᴀᴅ ʙᴏʏ ♡ᴊɪᴋᴏᴏᴋ♡

Nagy változások

Ingem begombolásával töltöttem el reggelem elég nagy részét. Sokszor előfordult már velem, hogy félregomboljak egy gombot de, hogy sorban ma hatszor is sikerült ezt elérnem egyszerűen nem hittem el.

Ügyetlenül folytattam tovább a bíbelődést, mikor telefonom csipogására lettem figyelmes . A tükör mellől ellépkedve vettem kezembe azt majd nyitottam meg üzeneteim.

Jungkook

Itt vagyok

Számát elhúzva sóhajtottam fel, hiszen még tényleg nem álltam sehogy sem. Elindultam a bejárati ajtó felé,  majd kinyitva azt engedtem be a fiút.

-Mi van veled?-kérdezett rá elég összeszedetlen külsőmre.

-Elég balszerencsés vagyok most az ingemmel kapcsolatban.....-nevettem fel kényelmetlenül.

-Segítsek?-bökött ingemre, mire hezitálva de megráztam fejem.

-Menni fog egyedül is.-indultam vissza szobámba, viszont utánam szolt.

-Azt mondtad tegnap ne érezzem magam feszélyezve melletted.-megfordulva pillantottam rá mert nem értettem mit akart ezzel mondani.

-Szeretném én csinálni.-tette le cuccait a kanapéra.

-Legyen...-léptem be szobámba, mire követte tettem. Kigomboltam ingem teljesen, majd Jungkook elé álltam.

-Várj, túl alacsony vagy...-ült le ágyamra,és elmosolyodott . Felsóhajtva tipegtem elé, mire megfogta ingem végét.

-Sokkal egyszerűbb lenne innen kezdened, nem?

-Mármint alulról?-kérdeztem vissza .

-Minek látszik, honnan kezdtem?-nevetett fel.

-Nem is értem minek szórakozok vele, úgyis be lesz tűrve a nadrágomba.-rántottam meg vállamat.

-Én örülök, hogy ezzel foglalkoztál mikor jöttem.-gombolta tovább ingemet.

-Miért?-döntöttem oldalra fejem.

-Nem egyértelmű?-fogott derekamra. Hatalmas ujjai ingem alá csúsztak én pedig egyből kezére fogtam.

-Ne csináld....-ráztam fejem.

-Sajnálom.-engedte el derekam, majd felállt és kiment . Felsóhajtva tűrtem be ingemet nadrágomba, majd vettem ki a szekrényből egy nagy kék kötött pulcsit és elindultam Jungkook után.

-Mehetünk?-néztem a mellettem állóra aki bólintva válaszolt.

-Most megsértődtél?-zártam be az ajtót és néztem rá kérdőn.

-Nem,csak közel akartam hozzád lenni, ennyi az egész.-mosolyodott el. Megfordulva indult el a járda felé én pedig követtem őt.

-Szeretnék veled beszélni.-szólaltam meg hosszas tanakodás és csend után .

-Miről?-kérdezett vissza.

-Nem érted,szeretnék veled beszélni, de nem egy dologról amire te gondolsz hanem csak szeretnék beszélni...-álltam meg hirtelen, majd lenéztem.

-Tényleg nem értelek.-állt meg ő is előttem.

-Csak szeretnék beszélni a semmiről vagy valami olyanról ami nem is tudom....-ajkaimra harapva szorítottam össze szemeimet. Annyira kínos volt az egész és nem tudtam elmondani neki, hogy beszélni szeretnék vele mindenről. Többet mint eddig többet mint mindenki mással.