ᴍʏ ʙᴀᴅ ʙᴏʏ ♡ᴊɪᴋᴏᴏᴋ♡

Buli?!

Nagyon köszönöm az 50K megtekintést!!☺️Hihetetlenek vagytok, de tényleg!

Örülök, hogy ilyen sok embernek tetszik ez a fici! ❤️

Jó olvasást ehhez a részhez !! 😉❤️(Nincs átnézve! )

_______________________

Rettentően örültem annak, hogy az edző belement abba, hogy hazamehessünk. Fájt a szívem Wonho és Chanyeol miatt, de biztos voltam benne, hogy ezt a pár napot örömmel fogják még ott tölteni. Jungkook, megjátszott betegségem miatt, egész este velem maradt, és a délelőtt nagy részét filmezéssel töltöttük el.

-Mész valahova?-nézett ki a  konyhából Kook.

-A könyvtárba... régen olvastam már.-néztem el íriszeiből, majd mentem volna el mellette, azonban kezemet megfogva marasztalt.

-Beteg vagy. Jó ötlet ez?-bíztatóan tekintettem rá, majd bólintottam egyet.

-Hideg van kint, csak mégjobban megfáznál...-akadékoskodott tovább.

-Nem lesz semmi bajom.Gyors leszek,mire hazaérsz a korházból, már itthon foglak várni.-rántottam meg vállaim.

-Nem szívesen engedlek el.-rázta fejét rosszalón.

-Tudom Kook,de csak olvasni megyek.Nem történhet akkora baj.-paskoltam meg arca jobb oldalát, majd indultam cipőmhöz, felvenni azt.

-Nem akarsz melegebb pulcsit felvenni?-mosolyogva néztem vissza rá, majd miután mindennel végeztem, közelebb sétálva kulcsoltam kezeimet nyaka köré.

-Borzasztóan szeretlek.-suttogtam szavaimat ajkaira, majd le is csaptam azokra.

-Én is téged.-ölelt magához szorosan.

-Add át üdvözletem anyukádnak.-váltunk el egymástól, majd integetve neki, léptem ki az utcára.Egy hatalmas levegővétel közben vesztettem el mosolyomat, amit bent még boldogan használtam Jungkook miatt .
    A könyvtárat feszengve közelítettem meg, majd miután az ajtó elé értem, behunyt szemekkel imádkoztam valami csodáért.
Benyitva néztem körül a meleg, de kopott helyiségbe, majd indultam tovább egészen hátra, ahol múltkor is találkoztunk Yoongival.Ugyanazon a helyen ült, egy könyvet lapozgatva .

-Jungkookért! -vettem mély levegőt, majd indultam el a  fiú felé, és ültem az előtte lévő székre.

-Örülök, hogy eljöttél, Chim.-nem nézett rám, de a mosolya ott bújkált arcán.

-Jimin.-javítottam ki őt.Felkapta fejét megszólalásomra, majd félrerakva a könyvet, támaszkodott meg kezein.

-Gyönyörű vagy.-grimaszolva forgattam meg szemeimet, majd néztem el irányából.

-Kíváncsi vagy még a történetemre? -dőlt hátra a széken.

-Rád sem vagyok kíváncsi, nemhogy a törté... -kezdtem bele, viszont az asztalra csapott.

-Fékezd a nyelved, mert hatalmas bajt okozol ezzel Jungkooknak.-fejemet lehajtva, fogtam vissza indulataim.

-Szóval?Kíváncsi vagy?-lett nyugodtabb hangja, mire hanyagul megráztam fejem.

-Hat éves voltam... -kezdett bele, amire egyáltalán nem voltam kíváncsi.

-Anya szerethető ember volt a környékünkön, mindenkivel kedves volt.De mikor a négy fal között maradt velem, nem ezt az oldalát mutatta.Minden apróságért kezet emelt rám, addig amíg be nem töltöttem a tizenhármat.-hallgatott el, mire ránéztem.