ᴍʏ ʙᴀᴅ ʙᴏʏ ♡ᴊɪᴋᴏᴏᴋ♡

"Okos fiú💕"

Tesi.A világ legrosszabb órája, legalább is számomra biztosan. Igaz, hogy általában csak ülök a padon és figyelem a többieket mert engem soha nem választanak be egyik csapatba sem, de attól még utálom, főleg ha futnunk kell vagy kosarazni kötelezőszerűen.
Életkedvem már reggel a nullán volt, hiszen akkor avattam be anyuékat az egyesemről. Nagyokat pislogtak rám mikor mérgemben a földhöz vágtam a reggelimet de csak azt mondták, hogy úgy is kijavítom. Tényleg nem érti meg a helyzetemet senki?

Az öltözőből kiléptem, majd vettem egy halk sóhajt és elindultam a tesiterem felé, ahol beálltam a sorba.

- Gyerekek, van ma egy nagyszerű hírem! - csapta össze kezeit a tesitanár aminek köszönhetően a teremben tartózkodók mind felé néztek.

- Focizni fogunk ....- kezdett bele ,majd mindenki lefagyott mikor beléptek az alsóbb évesek, köztük JeonGukkal.

-....velük!- fejezte be mondatát a tanár ,majd köszönt a többieknek  .Mindenki hatalmasat nyelt hiszen eddig is ők tartották a gólrekordot a suliba ,de így végignézve a csapaton ,több félelmet okozott az új fiú. Nyakát roppangatva nézett végig rajtunk és féloldalasan elmosolyodott.

- Ki leszünk nyírva ma ....- szólalt meg mögülem osztálytársam.

- Még jó ,hogy mi nem focizunk .- nevettek fel a lányok ,mire elmosolyodtam, ugyanis engem biztos nem raktak volna a csapatba ,hogy focizzak.

- Fiúk ,pályára! - szólt a tanár, mire én a padok irányába indultam.

- Hova mész Park?- fogott vállamra furcsállva a dolgokat.

- Leülni... - mutattam magam elé, mire felröhögött.

- Mindenki játszik ma, mert úgy lesz egyenlő a két csapat .- fordított meg tengelyem körül, mire nyeltem egyet.

- Álljatok a helyetekre!

- Én h-hova álljak?- kérdeztem félve hiszen még soha nem fociztam.

- Hátvédnek, oda. - biccentett egyet, mire ajkam rágcsálva léptem a helyemre.
Megszólalt a sípszó és mondanom sem kell, hogy többször voltam a földön mint a labda közelében.

- Gyerünk Jimin! - kiáltoztak a lányok mikor elindult JeonGuk a labdával egyenesen felém.

- Ne hajolj el! - szólt a tanár is. Összeszorított szemekkel rúgtam egyet és amikor csend lett a terembe és megéreztem, hogy valamit eltaláltam kinyitottam szemeim.
JeonGuk összegörnyedve guggolt előttem és minden fiú egy pontot fogva magán vágott fancsali képet .Jesszus, pont oda rúgtam?

-Én ... - kezdtem volna bele viszont elhallgattam mikor az előttem lévő felegyenesedett.
Vészjóslón nézett rám, majd motyogott valamit óra alatt. Hátrálni kezdtem mikor megindult felém mérgesen azonban arra nem számítottam, hogy a labda alám került. Rálépve vesztettem el egyensúlyomat és reflex szerűen nyúltam a legközelebbi dologhoz, hogy megtartsam magam, vagyis a fiú alkarjához.
Felszisszenve értünk földet mindketten. Kinyitottam szorosan összecsukott szemeim és azokba egy sötét írisz köszönt vissza.
Megtartotta magát felettem, hogy ne nyomjon össze, majd hirtelen váltott át az arca furcsa grimaszszerűségbe.

-Fáj valamid? - ültem volna fel egyből de teljesen elfelejtettem, hogy felettem van, így telibe fejeltem.

-Aish, ez a kölyök ... - mászott le rólam és feküdt mellém, kezét szemei elé rakva.

-Kölyök?- suttogtam magam elé, ha ő a fiatalabb miért engem kölyköz le?

-Jól vagy Jeon? - álltak felé osztálytársai.