Fekete sapka

907 80 4
                                    


-Csináltál nekem is kávét?-ült le Kook reggel az ebédlőasztalhoz, mire bólintottam.

-Azt hitted csak magamnak csinálok ?-nevettem fel, majd elé toltam a poharat.

-El is felejthetted azt mondjuk, hogy itt vagyok.-rántotta meg vállát, mire megforgattam szemeimet.

-Túl hangos vagy ahhoz, hogy ezt higgyem.-ültem le mellé.

-Tegnap este mondjuk kettőnk közül nem tudom ki volt a hangosabb.-mosolyodott el. Történt egy két dolog még lefekvés előtt minek gondolatára felhorkantva ittam bele a kávémba.

-Meg lehetne ismételni, nem gondolod?-tolta el kezemet, mire felállva húztam pimasz mosolyra ajkaim.

-Nem is tudom, ennyire nem bírnál magaddal a közelemben?-gondolkodtam el tettetve, mire derekamra fogva húzott közelebb magához.

-Szemtelenkedünk?-nézett fel rám .

-Veheted annak.-hajoltam le és nyomtam egy puszit ajkaira.

-Annyira sajnálom, hogy pont ma kell korábban bemennem.-sóhajtott fel.

-Mintha csak ez az egy reggelünk lenne közösen.-nevettem el magam.

-Ami késik nem múlik, majd bepótoljuk délután.-állt fel és rakta a mosogatóba a poharát.

-Persze, elmosom neked!-kiabáltam utána mert már sehol sem volt. Mosolyogva láttam neki a tárgyak elmosásának, majd miután végeztem a szobába mentem.

-Nem öltözöl ?- kérdeztem. Jungkook háttal állt nekem és valamit nagyon nézett kezében. Kíváncsian léptem mellé, majd láttam meg kezeiben a tegnapi papírt amit gondosan rejtegettem előle.

-Nem akartam, hogy lásd...-vettem ki kezéből a papírt.

-Tegnap kurvára volt itt valaki miközben a szobádba voltunk, Jimin!- kapta ki kezemből, majd gyűrte össze mérgesen.

-Nem szerettem volna ha mérges vagy, csak megakartam előzni ezt.-magyaráztam.

-De jogos a felháborodásom, nem?-kérdezte ingerülten, mire bólintottam.

-Valaki tudja már hol laksz, és ez nem lesz jó hosszútávon.

-De itt leszel velem végig úgyis, ezért egyáltalán nem érzem magam veszélyben.-nyúltam kezéért, majd kulcsoltam azt össze.

-Nem lehetek mindig a nyakadon Jimin.-nézett rám, mire gondolkodni kezdtem.

-Mindig leszek valakivel.-dobtam fel az ötletet, mire rávágta egyből, hogy nem.

-Jobb ötletem nincs.-fújtam fel arcom durcásan.

-Majd megoldom valahogy.-nyomott egy puszit fejem tetejére.

-Dühös vagy?-kérdeztem,miközben ellépkedett mellőlem és öltözni kezdett.

-Az vagyok, de nem rád, erre a szar helyzetre és magamra, hogy megint belekevertelek valamibe.-húzta magára pólóját, majd nadrágját is és közelebb jött .

-Miért nem mondasz semmit?-kérdezte, majd elvette mellőlem telefonját.

-Szeretnék...de úgy érzem nem tudlak róla meggyőzni, hogy nem a te hibád.-sóhajtottam fel.

-Ezt eltaláltad.-kacsintott egyet, mire lemondóan kezdtem el én is öltözni .Segíteni szeretnék neki valahogy de úgy érzem nagyobb bajt okoznék most neki ezzel.

***

-Akkor majd délután itt találkozunk, oké?-bólintva köszöntünk el egymástól a suli oldalánál, majd váltunk el egymástól. Mosolyogva indultam el termem felé, majd megállva szekrényem előtt nyitottam ki azt, azonban rengeteg bedobált papír ömlött ki belőle .Pislogva szedtem fel őket a földről, majd indultam el a kukához és dobtam ki őket mikor egy hatalmas csattanásra eszméltem fel. Vissza pillantottam szekrényemhez ahonnan a biosz könyvem esett ki. Felsóhajtva guggoltam le érte, viszont a megszokottnál másabb volt a tapintása. Kinyitva azt rengeteg képet találtam helyszínekről. Kivettem őket könyvemből, majd egyesével kezdtem el őket megnézni .Szemeim hatalmasra nőttek, mikor megláttam a könyvtáros képet. Jungkook és én voltunk rajta és akkor készült mikor  elsőnek csókolt meg.Volt a házunkról is kép,a szüleimről, Taehyungról is.De az utolsó rémisztett meg a legjobban. Jungkookal feküdtünk a kanapén ami tegnapi kép volt, ráadásul nem kintről volt fotózva hanem bentről folyosó felől.

-Ott volt végig?-kérdeztem magamtól félve. Ijedten kapkodva a levegőt fogtam meg a képeket és szekrényem bezárva indultam el az udvarra ahol Jungkookék edzése éppen tartott. Mindenki rám kapta a fejét mikor nagyokat lihegve piros arccal álltam meg a pálya előtt.

-Park, mit csinál itt ilyen korán?-jött az edző.

-Jungkook...-néztem rá kérőn, mire a labdát lerakva rohant oda hozzám és fogott karomra.

-Történt valami?-nézett rám de választ nem kapott.Nem akartam mondani itt semmit.Az edzőre nézve kért egy pár percet ,majd elindultunk az udvar másik felébe.

-Hé, mi az?-túrt hajamba, mire a képeket kezébe nyomtam.

-Ezek mind, rajta vagyunk, vagyok, a helyszínek...-érthetetlenül motyogtam össze-vissza bekönnyezve. Jungkook egyből abbahagyta a képek nézegetését majd szoros ölelésbe vont.

-Semmi baj...-simogatta hátamat.

-Bent volt végig...látta ahogyan...-bújtam hozzá szorosabban,mire izmai megfeszültek.

-Jimin....-tolt távolabb és fogott arcomra.

-Nyugodj meg.- kérlelt de megráztam fejem.

-Hogy nyugodhatnék meg, mikor egy őrült konkrétan minden lépesünket lefotózta?-emeltem fel hangom.

-Nem leszünk előrébb ha bepánikolsz.-magyarázta, majd felsóhajtott.

-Tudom, hogy ki vagy akadva. Én is kivagyok, de ne hagyd magad befolyásolni mert akkor ő nyer, érted?-bólintva egyet válaszoltam neki. Féltem, hiszen lehet most is valahol a közelben volt.

-Megpróbálom kideríteni ki volt az, rendben? Addig kérlek, ne mászkálj egyedül sehol.-simogatta arcomat.

-Hé,tudod hogy nem bánthat senki, ugye?-vigasztalt tovább.

-Igen...-sóhajtottam.

-Megvárom az edzés végét.-léptem hátrébb tőle, mire kezemre fogva vezetett az egyik padhoz,majd indult vissza a pályára. Szemeimmel a területet pásztázva leskelődtem hátha találok valami fura alakot a közelben, viszont sehol nem láttam semmit. Félve hajtottam fejem térdemre és hunytam be szemeimet, majd hirtelen felpattantam helyemről. A kamerák felvételein biztos látszódhat, hogy ki rakta be a szekrényembe a képeket. Ajkaimat rágva indultam el a porta felé ahol az őr szerencsémre bent volt.

-Jó napot! Lehetne arról szó, hogy a biztonsági kamera felvételeit megnézzem?-kérdeztem, mire felnevetett.

-Menj innen kölyök.-forgolódott a széken.

-Kérem, nagyon fontos lenne.-kérleltem tovább.

-Mid tűnt el?

-A telefonom a szekrényemből.-hazudtam.

-Mikor?-nézett rám.

-Tegnap délután és ma reggel környékén. A104-es terem melletti szekrénysor.-furcsállva nézett rám az őr de végül megkereste az akkori felvételeket.

-Tegnap délután nem volt arra senki.-zárta be a mappát, majd a ma reggelire kattintott.

-Tessék.-tolta egy kicsit oldalra a gépet, hogy meg tudjam nézni. Egy fekete sapkás ember nyúlt be éppen a szekrényembe. Próbáltam memorizálni kinézetét de majdnem mindenki így jön mostanában suliba ezért nem volt nagy segítség.

-Köszönöm szépen.-hajoltam meg, majd indultam meg az udvar felé újra.

-Hol a francba voltál?Itt kereslek már mióta!-sóhajtozott Jungkook.

-Bocsi, megnéztem a biztonsági felvételeket de nem volt túl nagy segítség. Az biztos, hogy fiú az illető  és egy fekete sapka volt rajta.Ennyi.-az előttem álló nagyokat lélegezve lépett közelebb hozzám és fejemet megfogva mellkasának döntötte azt.

-Jó munkát végeztél, kicsim.-büszkén húztam mosolyra ajkaim ,talán ez volt az első alkalom, hogy megdicsért engem.

ᴍʏ ʙᴀᴅ ʙᴏʏ ♡ᴊɪᴋᴏᴏᴋ♡Where stories live. Discover now