ᴍʏ ʙᴀᴅ ʙᴏʏ ♡ᴊɪᴋᴏᴏᴋ♡

Te vagy a legjobb

Jungkookot szorosan közrefogva tekintettem érzelmekkel teli szemekkel irányába. Fájdalom, vágy, öröm, és rengeteg akarat volt bennem, hogy megtegyem azt amit már rég meg kellett volna. A paplant feje mellett összegyűrve haraptam ajkaimba, hiszen hiába szerettem volna megtenni az első lépéseket egyszerűen nem vitt rá a lélek. Annyival másabb volt ezt vele átélni,teljesen más mint bárki mással.

-Nem fog menni ,szállj le rólam.-bökött oldalra az alattam lévő viszont eszem ágában sem volt megmozdulni.

-Menni fog!-erősködtem, majd egy hatalmas levegőt véve szabadítottam meg magam nadrágomtól az alsómmal együtt. Behunyt szemmel nyugtattam magam az előzőleg történt dolgok miatt, majd tettem kezem Jungkook nadrágjára és kicsatolva húztam le róla teljesen minden zavaró anyagot. Mellkasomra fogtam hiszen szívem hihetetlen módon dübörgött , ráadásul az alattam fekvő szemei is felnyársaltak.

-Menni fog.-suttogtam magamnak biztatón.

-Persze, hogy menni fog ,szurkolok.-nyúlt óvatosan csuklómhoz mosolyogva.

-Nem egy kibaszott vizsga, hogy szurkolj.-mérgelődtem.

-Miért ne tehetném? Csak biztosítalak afelől, hogy te vagy a legjobb.-rántotta meg vállait.

-Most hülyéskedsz?-szűkítettem össze szemeimet.

-Nem ,komolyan gondolom. Tökéletes vagy.-elpirulva ütöttem mellkasára.

-Ne most mondj ilyeneket.-kértem meg rá zavartan, majd próbáltam normális helyett találni magamnak.

-Nem kéne előtte...-kezdett bele Jungkook, viszont mikor leereszkedtem hirtelen egész méretén hátravetve fejét mart combomba .Összeszorított szemekkel próbáltam meg rendezni magam, hiszen olyan rég éreztem már bármit is Jungkookból hogyha  nem fogtam volna magam vissza, nemessége már rég nem lett volna a helyén. Mellkasára dőlve engedtem át neki a mozgás lehetőségét, reménykedve abban,  hogy így talán kevésbé pánikolok be. Csípőjét felnyomva hasított belém jobban ami miatt derekára raktam kezem felnyögve .Amint leengedte magát  alig volt időm felfogni a dolgokat, hiszen újra tövig emelkedett bennem. Végtagjaim  az ágyra rakva nyomtam volna magam fel, azonban magához ölelve engem nem engedte azt. Hirtelen váltott gyorsabb tempóba ami miatt hangom élesen töltötte be a szoba csendjét.

-Jimin....-nevem hallatára felemeltem fejem lihegve, majd Jungkook arcomon végig simítva állapodott meg nyakamon kezeivel miközben lentebb nyomott magán. Helyzetünkön fordítva került hirtelen felém, viszont pánikra egyáltalán nem volt időm a torkomon lévő fájdalom miatt és az alul elterjedő élvezet miatt. Elmosolyodva nyaltam végig kiszáradt ajkaimon, mire Jungkook erősen harapott ízlelő szerbemre, majd állt meg a mozgással  erősen döfve egyet előre. Felnyögve fogtam a fiú kezeire, miközben megéreztem számba a rég nem ismeret fémes ízt.

-Bármit kérsz megadom.-lihegte szemeimet fürkészve.

-Még többet akarok, erősebben!-emeltem fentebb fejem. Elmosolyodva nyomta lentebb nyakam, majd hajolt fülemhez.

-Biztos ezt akarod?-húzódott ki, majd tolta magát vissza ami miatt felkiáltva martam hátára.

-Kérlek...-motyogtam elveszetten. Sokkal durvábban nyomta magát belém és sokkal hevesebb tempót diktált mint eddig, miközben torkomat egy pillanatra sem engedte el .Amint a vége felé közeledtünk levegőm hirtelen kezdett el elfogyni megerősödött kézszorítása miatt. Liluló fejjel fogtam erősebben csuklójára, majd hajolt ajkaimra durván falva azokat, miközben egy utolsót taszítva rajtam éreztem meg magamban élvezetét és ezzel egy huzamba élveztem el én is. Vállamra dőlve engedte el torkomat, ami miatt egyből heves köhögésbe kezdtem levegőért kapkodva.