ᴍʏ ʙᴀᴅ ʙᴏʏ ♡ᴊɪᴋᴏᴏᴋ♡

Harmadik nap:A baj

Nincs átnézve!
______________

Ásítva indultam el a tábor külön fürdő részére, majd miután beértem, ruháimat a fogasra rakva, kezdtem el vetkőzni. Szerencsémre még mindenki aludt, ezért nyugodtan mászhattam a zuhanyzóba, ahol aztán a függönyt elhúzva, engedtem magamra a frissítő vizet.
Tegnap óta egy szót sem beszéltem Jungkookal, és mikor átjött Canyeoléktól, már bőven aludtam. Fogalmam sem volt mi is lehet a baja, rákérdezni meg féltem, hiszen ilyenkor nem a legalkalmasabb őt zavarni. Felsóhajtva kezdtem el mosakodni, majd miután hajamat is megmostam, hallottam az ajtó nyitódását. Érdeklődve fordultam a függöny felé, ahol egy emberi alakot véltem felfedezni. Nyeltem egy nagyot, majd közelebb araszolva a falhoz, pislogtam hatalmasakat az anyagra.
Egy kéz nyúlt hozzá, majd lassan egy fejet is észrevettem mögüle. Jungkook kómás ,és egyben mérges arca meglepett, de miután visszahúzta a függönyt, megkönnyebbülten sóhajtottam fel.

-Miért nem alszol még?-jött kérdése, majd hallottam ,hogy valamit matat.

-Nem tudtam,korán lefeküdtem este.-válaszoltam őszintén. Hümmögött egyet, majd újra közeledni kezdett zuhanyzóm felé, ahova aztán be is lépett.

-M-mit..?-kezdtem bele, azonban mintha nem is lennék itt, kezdte el tisztítani magát.

-Van még egy csomó zuhanyzó mellettem, miért nem azokba mész?-sóhajtottam fel, takarva magam .Fél szemmel rám nézett, majd haját hátra csapva fordult felém.

-Olyat akartam csinálni amiért haragudtál volna rám.-tolta felém öklét, majd nyitotta szét azt. Meg sem lepett a penge kezében. Valahol mélyen éreztem, hogy a tegnapi nap hatására tenni fog valamit magával.

-Elkérhetem?-nyúltam érte kérőn. Gondolkodva meredt a tárgyra, majd végül lassan kezembe csúsztatta azt.

-Van még belőle?-kérdésemre megrázta fejét nemlegesen.

-Kidobom, rendben?-hangom nem volt feszült, pedig legszívesebben elsírtam volna magam.

-Haragszol?-nyúlt pirosas arcomhoz, amire a bent lévő pára, de még a kialakult hely is rátett egy rakással.

-Csak nem örülök neki. El kellene mondanod ha valami bánt, nem ezzel megoldani mindent. -magyaráztam mosolyogva.

-Ez a helyzet megőrjít.-kezdett bele, majd folytatta.

-Azt akarom, hogy újra mellettem legyél, mert így nem érzem azt, hogy biztonságban lennél.

-És tőled ki fog megvédeni? -felsóhajtva nézett el szememből .

-Tudod, hogy nem..-kezdett bele, viszont félbeszakítottam.

-Tudom ,de ez nem garancia arra, hogy nem teszed meg újra és újra .Hiába szeretlek, ez a dolog megijeszt.-vallottam be őszintén.

-Nem kell tőlem félni, Jimin.- érezhető volt a feszültség hangjában, és levegővételén is.

-Megtiltod ?- döntöttem oldalra fejem kérdőn.

-Te hozod ki ezt belőlem, az istenért! Egy ujjal sem nyúlnék hozzád, ha csendben maradnál! -ütött a fejem mellett lévő falba.

-Vegyél vissza, Guk.- szóltam neki előre.

-Nem akarom, hogy rajtam kívül mással is beszélgess ebben az egy hétben.-hunyta le szemeit dühösen, mire felhorkantottam.

-Ez nem így megy.-ráztam fejem.

-De igen, így fog menni Jimin! Nem érdekel, hogy rosszban vagyunk, rohadtul mellettem leszel végig!

-Miért rontod el mindig ezekkel a dolgaiddal a rólad kialakult véleményem ?Élvezed, hogy ezek miatt utállak meg?- nyugodt voltam, ami őt teljes mértékben felhúzta.