Jungkook...

3.7K 352 23
                                    

Telefonom csörgésére keltem fel nyűgösen, és csendben szidtam magam, hogy nem voltam képes levenni a hangját este, lefekvés előtt .Szemüvegemet kitapogatva vettem fel azt, majd álmosan néztem a kijelzőre .Ismeretlen szám.

-Remélem nem a semmiért zaklatnak hajnalok, hajnalán! -sóhajtottam fel, majd fülemhez tartottam telefonomat.

-Tessék?-szóltam bele behunyt szemekkel.

-Szia Jimin!Jungkook évfolyamtársa vagyok, és akadt egy kis probléma vele.-szemeimből egyből kiment az álmosság és nagyokat pislogva válaszoltam a fiúnak .Egyáltalán honnan van meg a számom Guknak?

-Probléma ?Milyen probléma?-aggodalmaskodtam.

-Miután ideadta nekünk a cuccot, rengeteget ivott. És nem hallgat ránk, állandóan a te nevedet hajtogatja, és így nem bírjuk hazavinni se.A zsaruk meg mindjárt megjönnek.

-Mi?Zsaruk?Hogy lehettek ennyire felelőtlenek, basszus?-álltam fel ágyamból és indultam a szekrényemhez, majd  kivettem onnan egy pulcsit, és magamra húzva azt indultam el az ajtó felé.

-Eldurvultak a dolgok egy kicsit, de mindenki elment már, csak mi vagyunk itt.Viszont nagyon nem akarunk börtönbe menni, szóval jó lenne ha eljönnél Jungkookért, mert ránk tényleg nem hallgat.

-Hol vagytok ?- kérdeztem bezárva az ajtót .

-A sulihoz közel van egy bulizó hely.....-kezdet bele, de szavába vágtam.

-Mindjárt ott vagyok!-jelentettem ki ,majd raktam le telefonomat.

Szinte futva tettem meg az utat ,és mire a megbeszélt helyre értem teljesen kifulladtam .Szemeimmel egyből Gukot kerestem aki egy fának volt dőlve ,egyedül.

-Azok barmok ,képesek voltak itt hagyni őt!-mérgelődtem, majd gyors léptekkel indultam meg a fiú felé.

-Guk... -hajoltam le hozzá, mire kinyitotta szemeit.

-Jiminnieee.-nyújtotta el nevemet mosolyogva, majd tarkómra fogva  húzott volna közelebb magához azonban megtámaszkodtam feje mellett.

-Bűzlesz az alkoholtól.-fintorodtam el.Soha nem bírtam a pia szagát, mindig elkapott valamilyen undor ha csak láttam, hogy valaki iszik.

-Nem is ittam annyit.-nevetett fel hirtelen, mire befogtam száját.

-Maradj csendben! -szóltam rá mérgesen.

-Gyere, hazakísérlek.- álltam fel helyemről, mire elkezdte rázogatni fejét.

-Azt mondtam gyere! -sürgettem.

-Nem dirigálhatsz nekem! Azt csak én tehetem meg.-mutogatott magára mint egy őrült.

-Meg fogsz fázni ha egész este kint leszel.-magyaráztam neki, majd kezemet felé nyújtottam.

-Úgy sem érdekel senkit mi van velem.-húzta fel lábait maga elé .

-Ne mondj ilyeneket Guk.Ha nem érdekelne, akkor nem lennék most itt.-nyúltam kezéért és próbáltam őt felhúzni, azonban nem engedte azt.

-Nem megyek sehova!

-Akkor maradj itt egyedül!-engedtem el kezét, és mérgesen indultam el előre, hátra felé nézegetve hátha utánam jön, de nem tette.

-Biztos nem akarsz velem jönni?Mi lesz ha megtámadnak és nem tudsz megvédeni ?-biggyesztettem le alsó ajkam utolsó kártyámat is eljátszva ezzel, mire meglepetésemre egyből felállt.

-Ne aggódj Jiminnie! -mutatott rám dülöngélve.

-Én megvédelek! Itt leszek neked mindig, mert szeretlek! -támaszkodott meg rajtam, mert majdnem felesett a saját lábában.

ᴍʏ ʙᴀᴅ ʙᴏʏ ♡ᴊɪᴋᴏᴏᴋ♡Where stories live. Discover now