ᴍʏ ʙᴀᴅ ʙᴏʏ ♡ᴊɪᴋᴏᴏᴋ♡

Vésd Az Eszedbe!

Nincs átolvasva!!!
___________________

-Te még élsz?-jött egy hang hátam mögül, mire a tesire való öltözködésemet is abbahagytam.

-Most miért mondod ezt?-néztem furcsállva Taehyungra, mire felhorkantva mellém állt és vetkőzni kezdett.

-Seggbe rakott már legalább?-újabb kérdésére homlokomat ráncoltam.

-Tessék?-értetlenkedtem, hiszen még egyszer sem beszélt velem így.

-Remélem tisztában vagy vele, hogy csak egy csinos popsi vagy neki.-nézett íriszeimbe mogorván.

-Mi bajod van?-kérdeztem rá mérgesen.

-Te! Te vagy a bajom, rohadtul! - ütötte meg mutatóujjával mellkasomat.

-Én?Mit csináltam?-tettem szét kezeim kérdőn.

-Mióta a képbe jött ez az idióta, alig beszélünk egymással .És igen, ez rohadtul zavar, mert lecserélve érzem magam. Kicseszettül én rángattalak ki a depressziódból, és rohadtul nekem kéne annak a baromnak a helyébe lenni! -ütött a mellettünk lévő szekrénybe, amitől összehúztam magam .Még soha nem volt ennyire agresszív, és dühös .

-Útálom azt a gyereket .-sziszegte fogai közül szavait. Itt mindenki utál már mindenkit?

-Tae, nem cserélt le téged senki.Ugyan úgy itt vagyok neked .-magyaráztam őszintén. Igaz az utóbbi napokban beszélni se beszéltem vele, mondjuk ő sem keresett.

-Egész hétvégén írogattam neked, Jimin! Egész álló hétvégén le sem tettem a telefont! Nem voltál képes nekem visszaírni, csak egy nyomorult K betűt küldtél tegnap este.-furcsán néztem íriszeibe, majd megráztam fejem zavarodottan.

-Nem is írtál nekem! Akkor megnéztem volna.És egyáltalán nem küldtem neked semmit. -felnevetett  mondatomra ,majd újra rám nézett.

-Komolyan a képembe hazudsz?

-Nem!Igazat mondok!Tae, én esküszöm ,hogy semmit nem kaptam tőled. -nyugtattam, hiszen az eddigieknél még mérgesebb lett.

-Add a telefonod! -nyújtotta felém parancsolóan kezét, majd felsóhajtva nyomtam kezébe a készüléket.

-Miért nem kódolod a telefonodat?-kérdésére megrántottam vállam.

-Nem érzem szükségesnek.-válaszoltam, mire felsóhajtva adta vissza azt.

-Hol voltál tegnap?-ült le a padra, mire én is követtem tettét.

-Randiztam.-kezdtem el piszkálni kezemet.

-Oda adtad a telefonod, Jeonnak?-elég könnyen rájött kivel voltam, mondjuk nem lehetett nehéz kitalálni.

-N-nem...nem is vettem elő... -kezdtem bele, de eszembe jutott a tegnap este.Mikor Guk hazakisért kiesett a telefonom a zsebemből és ő vette fel a földről .De nem törölhetett belőle semmit, mivel láttam volna azt.

-Nem bízok abban a gyerekben .Egyáltalán, hogy jutott eszébe pont rád hajtani? -tette kezeit térdére. Pont rám?

-Hogy érted ezt?-kérdeztem rá.

-Nem vagy szembetűnő, ennyi.-válaszolt röviden, mire újra ránéztem.

-Rossz, vagy jó értelembe?-tettem fel újabb kérdésem .

-Hogy mondjam ezt...fiú vagy, ráadásul tök átlagos, és sokan az iskolába oda, meg vissza vannak Jeonért. Neki meg csak te kelessz? Nekem ez nagyon nem stimmel.-rázta fejét.