ᴍʏ ʙᴀᴅ ʙᴏʏ ♡ᴊɪᴋᴏᴏᴋ♡

Kellemes csalódás

Jungkook sokáig csak pislogott, majd végül beleegyezett abba, hogy feljön. A lifthez sétálva továbbra is lehajtott fejjel nyomtam meg a gombot és egyik lábamról a másikra állva tekintettem néha a mellettem állóra. Lehet, hogy most nyitom ki az oroszlán száját és sétálok bele önként, de muszáj volt megtudom, hogy valóban ilyen-e a fiú. Mikor megérkezett a lift kiszállva belőle mentem a lakásomhoz, majd nyitottam azt ki. Szitkozódva láttam meg a hatalmas kupit és átkoztam Taehyungot amiért kulcsot adtam neki,és amiért nem hajlandó soha elpakolni maga után ha feljön.

-B-bocsi általában nem így szokott kinézni.-dobtam vissza a folyosón lévő párnát a helyére, majd fordultam Jungkook felé. Továbbra is megilletődve nézett rám mert fogalmam sem volt arról mit kéne tennie vagy mondania és őszintén, nekem sem volt.

-Kérsz valamit?-mentem a hűtőhöz és idegesen sóhajtottam fel amikor megláttam az üres flakonokat visszadobálva oda.

-Ne haragudj, de muszáj felhívnom valakit.-csuktam visz a hűtő ajtaját, majd kerestem ki Tae nevét és nyomtam rá arra.

-Na szi..-kezdett bele, mire mérgesen vágtam közbe.

-Kim Taehyung!-mondtam ki teljes nevét fortyogva.

-Ohh.... jajj nekem.-kuncogott fel.

-Ha feljössz akkor legalább ne hagyj mindent össze-vissza mert nem vagyok a bejárónőd, hogy takarítsak a segged után!-mondtam neki idegesen hajamba túrva.

-Úgy emlé...-kezdett bele újra, mire megint szavába vágtam.

-A másik pedig a hűtő. Ha megiszol valamit ne rakd vissza az üres flakont, mert tudod mennyire utálom ha ezt teszed.-nyitottam ki a hűtőt és vettem ki belőle a flakonokat.

-Azt is elfelejtettem?!-dühösen szívtam be levegőmet és haraptam ajkaimba.

-Az őrületbe kergetsz!

-Megint felvittél valakit és nincs mit adnod neki, vagy mi?-sóhajtott fel, mire a még mindig egy helyben álló Jungkookra néztem. Meg se mert mozdulni ami miatt minden haragom elszállt.

-Hahó?-szólt bele a telefonba újra Tae.

-Letettem.-nyomtam ki a telefont és raktam az asztalra.

-Ne haragudj, nem akartam előtted kiabálni.-hajtottam le újra fejem.

-Nem szerettem volna hallgatózni, csak nemigazán mertem menni sehova nehogy baj legyen belőle.-húzta mosolyra ajakit.Hallotta kivel beszéltem mégsem tett semmi durvát,olyan volt mintha nem is ismerte volna Taehyungot,úgy kezelte az egész helyzetet.

-Nyugodtan néz szét.-invitáltam bentebb, mire érdeklődőn mosolyodott el újra.

-Örülök, hogy saját lakásod van.-kezeim megremegtek szavaira. Kétértelmű volt a mondat és kezét felemelve egyből sűrű fejrázásba kezdett mikor meglátta félő arcomat.

-Nem azért mert tennék bármit is, csak..-sóhajtott fel mert tudta, hogy ebből már nem tudja magát kimagyarázni.

-Anyuék fizetik, én a sulira koncentrálok csak.-könnyítettem meg dolgát.

-Milyen szakon vagy?-döntötte oldalra fejét.

-Zenekultúra, elsőre nem úgy hangzik mintha olyan sok tanulnivaló lenne vele, viszont valójában van, hogy le sem fekszem aludni.-mentem a konyhába újra és vettem elő két poharat a szekrényből.

-Csak jó jegyeid vannak, igaz?-bólintottam egyet.

-Mindig is elképesztő okos voltál, szóval boldog vagyok, hogy felvettek. Nagyon drága a suli?-ült le az asztalhoz.