Hibák lehetnek benne! Később javítva lesznek!!
____________________Minden megszűnt körülöttem, csak Jungkook dühös alakjára tudtam figyelni. Lefagyva álltam, miközben nagyokat pislogva próbáltam észhez téríteni magam .Megéreztem hatalmas tenyerét csuklómon, ami arrébb rántott a megszeppent lánytól.
-Három másodpercet kapsz elhúzni innen a picsába ! -nézett Lisára, mire a lány értetlenül nézett hol rám, hol pedig páromra.
-Én nem tudtam, hogy ti...-kezdett bele, azonban Jungkook közbevágott.
-Egy....-szorított rá csuklómra.
-Én nagyon sajnálom Jimin, tényleg nem tudtam...-szabadkozott a lány .
-Kettő...-Jungkook továbbra is folytatta a számolását, mire nyeltem egy hatalmasat.
-Még egyszer sajnálom.-hajolt meg előttünk, majd tűnt el a folyosóról.
-M-meg magyarázom...-találtam meg hangomat, Jungkookra nézve. Lassan felém fordulva engedte el kezemet.
-Ezen nem kell megyarázni semmit! Miután összeveszünk, te képes vagy egyből egy másik ember kezébe vetni magad!
-Ő csókolt meg...-védekeztem szavaimmal.
-De rohadtul nem húzódtál el, Jimin! -emelte fel hangját, mire összehúztam magam .
-Sajnálom.-hajtottam el fejem.
-A Taehyungos dolgot is sajnáltad, mégis megtetted újra, ráadásul a szemem előtt, egy lányal.-nem akartam magyarázkodni, hiszen úgysem hitt volna nekem.
-Mondj már valamit az istenért! -kiabált rám újra.
-Úgysem hallgatnál meg...-ráztam nemlegesen fejem.Dühösen fogott vállamra és lökött neki a hátam mögötti falnak.
-Hogy képzeled, hogy ezeket mind megteheted velem?-hajolt közelebb hozzám, mire összeszorítottam szemeimet.
-Kinek képzeled magad, Jimin?! -szipogva fordítottam oldalra fejem.
-Kérdeztem vala...-kezdett bele, de félbeszakítottam.
-A párod vagyok! Az az ember akit napi szinten alázol meg a szavaiddal, és még csak végig sem hallgatod! Nem én kezdtem, és ez te is rohadtul tudod! Ha annyira veszekedni akarsz tedd azt, de ne velem, mert nem érdemlem meg ezt, főleg nem tőled! -böktem mellkasára.
-Képes vagy a képembe hazudni, szerinted...-újból közbevágtam.
-Most magadról beszélsz, ugye?Nincs egy tiszta szavad hozzám.Állandóan hazudsz mindenről, és miután megkérdezem mivan, te képes vagy a földbedöngölni a szavaiddal, szóval fogd be Jungkook! -emeltem fel hangomat én is.
-Utálom ha a szavamba...
-Vágok?Ugyanezt teszed velem.Nem engeded, hogy egy mondatot végigmondjak, mert én vagyok a szar mindenért .Hülye vagyok, és megvezethető a szemedben, mert már nemegyszer mondtad.De te veszel engem hülyére, és te vezetsz meg az orromnál fogva.-ütöttem mellkasára, sírva.
-Ez nem igaz.-rázta meg fejét.
-Nem érdekel mi igaz, és mi nem.Nem kérek azokból a dolgokból amiket mostanában csinálsz velem. Igazad van,hülye vagyok, de csak azért mert hajlandó voltam újra összejönni veled.Átkozom azt a napot mikor megismertelek! Keress magadnak még egy ilyen bolondot aki képes volt minden bántást és szemétséget elfogadni tőled.Végeztem veled! -szipogva fordítottam hátat neki és indultam vissza a korházi szobámba.Túl sokat engedtem meg neki, és ez az én hibám is volt részben.
-Nem engedtem meg, hogy elmenj a veszekedésünk közepén! -ragadta meg kezem és fordított magával szembe.
-Mit akarsz még ezek után mondani?-gunyolódtam szavaimmal.
-Hogy egy idióta barom vagyok.-meglepődve pislogtam rá.Ezt most tényleg bevallotta?
-Mérges voltam ,sajnálom.Nem akartalak hazug jelzőkkel megbántani,csak egyszerűen vannak olyan dolgok amiket jobb ha nem tudsz.-szorított csuklómra.
-Meddig fogom ezt tűrni szerinted?Mert, hogy nem fogsz változni az is biztos.-próbáltam volna elhúzni kezem tőle, azonban közelebb rántva magához fogott szabad végtagjával derekamra.
-Rengeteg dologban változtam már, és ezt te is tudod.De ha mérges vagyok, hidd el, hogy nem szándékosan mondok rólad hülyeségeket.-magyarázta, fejét rázva.
-Fáj a csuklóm...-hajtottam le fejem, mire Jungkook felsóhajtva engedett el és lépett egyet hátrébb.
-Tudom mit akarsz hallani,de azokat nem mondhatom el.Bajba kerülnél miattam, és azt nem tudnám feldolgozni.-kezeimet ökölbe szorítva szemeztem a padlóval.
-Akkor ne mondd el! Tartsd meg magadnak, de ha bármi bajod lesz belőle, nem mosolyogva fogok melléd állni.A piszkos ügyeidet pedig ne a kapcsolatunkban rendezd le.
-Vannak határok nálam, amiket soha az életben nem lépnék át.-lépett elém újra, majd arcomra fogott.
-Viszont érted képes lennék rájuk.-csókolt volna meg, azonban kezemet szájára helyeztem.
-Ezzel a nyálas szarsággal nincs minden elintézve, mert tudom, hogy nem gondolod komolyan.-mosolyogva simított arcomra.
-A tervemben úgy volt, hogy le is hajolok eléd, de azt még ennyire sem vetted volna be.-rántotta meg vállait.
-Csak egy hazug álarc vagy ,könnyen átlátok rajtad ezek után.-válaszoltam egyszerűen.
-Miért jársz akkor egy ilyen hazug emberrel?
-Mert láttam már a normális Jungkookot.És sajnos a harag általában jobban utoléri, mint a szavaim.Pont ezért nem beszélsz most sem úgy, ahogy szoktál.Mutatod a rideg, kegyetlen alakot, közben pedig belül egy széttört váza vagy, amikből a virágok is kihullottak.-mutattam mellkasára.
-Ezt miért mondod most?
-Olyan leszek mint azok a virágok.Még a kezeid között tartasz, viszont mikor újra megtörsz, elengedsz majd.És minden utálatodat rám fogod zúdítani.-mosolyodtam el.
-Esküszöm, hogy az utolsó szilánkommal tartani foglak, és nem fogom engedni, hogy bárki más egy idegen vázába rakjon téged.-simított hajamba.
-Ezentúl nem leszek veled elnéző.-vallottam be őszintén.
-Tudom,és nem is bánom. Ez a csípkelődős Jimin felizgat.-szemeimet megforgatva fordítottam neki hátat, mire utánam szaladva tette vállamra kezeit.
-Szeretlek, Minnie.-nézett rám komolyan, majd mondata végén elmosolyodva húzta fel orrát.
-A vázák nem beszélnek.-ráztam fejem .
-A virágok sem.-húzott közelebb és csókolt ajkaimra.
-Talán én is szeretlek.-húzódtam el pirral az arcomon.
-Ígérem, ha én meg is török, a szívem feléd mindig nyitva lesz.-ajkamba harapva sóhajtottam fel, majd néztem rá.
-A nekem adott kulcsodat nem fogom senkinek sem odaadni.-fejemre puszilva fordult a folyosó felé.
Volt egy vitánk amit megtudtunk beszélni, majdnem normálisan .Fejlődünk azt kell, hogy mondjam.
YOU ARE READING
ᴍʏ ʙᴀᴅ ʙᴏʏ ♡ᴊɪᴋᴏᴏᴋ♡
Fanfictionᴊɪᴍɪɴ ᴍɪɴᴅɪɢ ʀᴇɴɢᴇᴛᴇɢᴇᴛ ᴛᴀɴᴜʟᴛ ᴀᴢéʀᴛ, ʜᴏɢʏ ᴀᴢ ᴇᴍʙᴇʀᴇᴋ ᴇʟɪsᴍᴇʀʜᴇsséᴋ, ᴠɪsᴢᴏɴᴛ ᴇɢʏ ɴᴀᴘᴏɴ ᴛᴀʟáʟᴋᴏᴢɪᴋ éʟᴇᴛᴇ ᴍᴇɢʀᴏɴᴛóᴊáᴠᴀʟ . ᴊᴜɴɢᴋᴏᴏᴋ ᴀ sᴜʟɪ ʀᴏssᴢғɪúᴊᴀ, ᴀᴋɪ ᴍáʀ ᴀᴢ ᴇʟső ɴᴀᴘᴏɴ ɴᴀɢʏ ʜíʀɴéᴠʀᴇ ᴛᴇᴛᴛ sᴢᴇʀᴛ ᴀ ғᴏʟʏᴛᴏɴᴏs ɪɢɴᴏʀáʟásáᴠᴀʟ, és ɴᴀɢʏᴋéᴘűséɢéᴠᴇʟ, ᴘᴇᴅɪɢ...