ᴍʏ ʙᴀᴅ ʙᴏʏ ♡ᴊɪᴋᴏᴏᴋ♡

Fájó szavak

-Lassabban már!-szóltam Jungkookra miközben szinte megállás nélkül tömte magába az ételt az ágyán.

-Nem tehetek róla,imádom az itteni kaját.-felsóhajtva töröltem le ajkáról a maradék rizs szemet.Olyan mint egy 2 éves gyerek.

-Ettél már te is, nem?-kérdezte tovább habzsolva reggelijét.Ajkaimat összepréselve néztem az ételre ami tényleg nagyon jól nézett ki,de nem szerettem volna rontani a testemen,már amennyire még megtehettem volna azt.

-De,persze szerintem is finom volt.-hazudtam.Egy falat se ment volna le a torkomon a tegnapi nap után.

-Szeretnél repetát?Eltudom intézni.-tette félre az üres tányért.

-Nem köszi,tele vagyok.-ejtettem egy nem túl magabiztos mosolyt. Jungkook hátradőlve simogatta hasát nagy kedvűen.

-Milyen a szobád?-kérdezte végül, megtörve a csendet.

-Túl nagy csak nekem.-rántottam meg vállamat utalva pár dologra, mire Jungkooknak sem kellett több.

-Két perc és ott vagyok.-felnevetve forgattam meg szemeimet és löktem vissza őt az ágyra.

-Nem kell ennyire sietni.-fogtam kezére.

-Ez nagyon visszataszító.-jött egy hang mögülem, mire odapillantottam. Yura állt az ajtónál, majd jött bentebb.

-Megtaláltad már a srácot?-kérdezte Jungkook egyből, mire a nő megrázta fejét.

-Semmi nyoma,felszívódott.-ült az ágy szélére.Szemeim ösztönösen mentek kezének irányába ami párom lábán volt.

-Hogy tudott így eltűnni?-ült fel, ezzel sokkal közelebb került a nőhöz. Kezét kifejtette enyémből, majd maga elé tette azokat.

-Úgyis tudod, hogy megtalálom.-nevetett fel Yura.

-Neked mindenkit megtalálok.-simított végig Jungkook mellkasán.Idegesen néztem a fiúra,reménykedtem benne, hogy ellöki magától,hogy valamit csinál, de csak mosolyogva bólogatott neki.

-Nem mész?-nézett rám Yura.

-Miért mennék?-kérdeztem vissza értetlenül.

-Itt fontos megbeszélések történnek éppen,te pedig egy nem kívánatos vendég vagy.-szavaira felsóhajtottam majd Jungkookra néztem.

-Majd megyek utánad ha végeztünk.-nézett rám, mire felhorkantva álltam fel a székemről.

-Inkább ne gyere utánam, kösz.-viharzottam ki a szobából.Hogy nem veszi észre, hogy a nő nyíltan flörtöl vele?Vagy csak észre se akarja venni azzal a mogyorónyi agyával?

-Francba veled te idióta!-kiabáltam a folyosóról, hiszen biztos voltam benne, hogy hallotta még.Gyorsan lépkedve mentem szobámba de mielőtt bemehettem volna valaki utamat állta.

-Velem jössz!-fogott kezemre Mingyu .Fájón fogtam engem rángató kezére, hiszen elképesztően szorította azt.

-Mi van már?-téptem ki végtagomat szorításából mikor megállt a szobájában.

-Ez a szar sötét már fél órája.-mutatott a Tv-re.

-Kapcsold be.-rántottam meg vállaim, mire mérgesen nézett rám a fiú.

-Be van!Ha nem lenne, nem hívtam volna ide senkit.-ült az ágyára.

-Most mit vársz tőlem?-értetlenkedtem.

-Csináld meg.-bökött a készülék felé.

-Ha nem tűnt volna fel ....-mutattam végig magamon, majd folytattam.