ᴍʏ ʙᴀᴅ ʙᴏʏ ♡ᴊɪᴋᴏᴏᴋ♡

Úgy érzem kedvelem...

Hétvégén ki sem tettem a lábamat a házból. Ültem egy helyben az ágyamon egész nap és vagy tanultam, vagy pedig csak néztem ki a fejemből .Időm sem lett volna igazából mást csinálni, hiszen végig JeonGuk járt a fejembe és a tanulást is, amit eddig örömmel csináltam, most csak azért vettem elő, hogy elrejtsem a gondolataimat, ami persze nem sikerült.

Ennek tudatában indultam el a suliba hulla fáradtan, karikás szemekkel és ültem végig az órákat csendben, jelentkezés nélkül amit persze pár tanár szóvá is tett. Úgy gondoltam talán ha olvasok több esélyem lesz másra gondolni, ezért utam az órák végeztével a könyvtárba vezetett .Belépve köszöntem a már rég látott nőnek, majd hátramentem a tudományos könyvekhez hátha találok valami jót.
Egy csomó olyan volt amit már olvastam és akadt olyan is ami tök hülyeségnek tartottam .Őszintén, szerintem akik végignéztek rajtam ma, tuti azt gondolhatták, hogy valami hajléktalan vagyok. Hajamba a mai nap folyamán megszámlálhatatlanszor túrtam bele és számat is összeharapdáltam mint valami idegbeteg.
Fogalmam sincs miért kattogok azon a fiún amikor nem kéne, de kezdek megőrülni. Szemeimet végig futattam a könyves polcon, majd megállapodtam egy normálisnak tűnő könyvön. Pipiskedve próbáltam elérni azt ami nem igazán sikerült a magasságom miatt.

-Miért teszik ilyen magasra? - motyogtam mérgesen mert egyáltalán nem volt kedvem még szenvedni is  a mai napon. Hirtelen éreztem meg egy mellkast hátamhoz érni, majd megláttam egy kezet is enyém mellett ami a könyvhöz nyúlt és kézbe fogva azt vette le a polcról.
Meglepődve fordultam az illető felé, és bár ne tettem volna .A hétvégém megrontója állt előttem teljes életnagyságban.

- Aranyos, hogy nem éred fel pápaszem .- mosolyodott el, mire felhorkantva kaptam ki kezéből a könyvet.

- Kösz! - hagytam volna ott azonban visszarántva, elvette tőlem az előbb még nálam lévő könyvet.

- Nem neked vettem le, hanem magamnak .- lóbálta meg előttem .

- Mit keresel itt?-tértem át másik témára, kezemet összefonva mellkasom előtt.

- Olvasni jöttem .- rántotta meg vállait.

- Persze, gondolhattam volna .- néztem végig a még mindig tipikus rossz fiús szettjén.

- Miért vagy ilyen elutasító?-nevetett fel oldalra nézve.

- Te miért vagy ennyire arrogáns?Megmondtam, hogy látni se akarlak, ennek ellenére most is itt vagy.- sóhajtottam fel.

- Valld be magadnak, hogy szükséged van rám .- lépett közelebb, mire hátráltam pár lépést.

- Neked nincs senkid. Én elvagyok így.

- És mi van ha Taehyung is elhagy téged?- döntötte oldalra fejét.

- Nem fog. Eddig sem tette .- magyaráztam neki nagyokat lélegezve.

- Ennyire nehéz lenne velem is barátkozni?

- Nem vagyok barátkozós fajta, már mondtam .- rántottam meg most én vállaim.

- Új parfümöt vettél?- kérdezett rá hirtelen.

- Tessék?- ráncoltam össze szemöldököm.

- Pénteken még nem ez volt rajtad .- jött közelebb, majd kezét derekamra vezetve húzott közelebb magához.

- Mit..- kezdtem bele vörös arccal viszont közbe vágott.

- Finom illatod van .- hajolt nyakamhoz.

- Eressz el te barom! - toltam el magamtól még mindig piros arccal. Felkavart a közeledése újból.

- Csak vicceltem. De jó csajozós dumának, nem?-nevetett fel amit elképedve hallgattam.