ᴍʏ ʙᴀᴅ ʙᴏʏ ♡ᴊɪᴋᴏᴏᴋ♡

Rossz döntés

Unottan jártattam lábam a pad alatt, miközben az óra végeztével végre lepihentem egy kicsit az asztalon. Az elmúlt napokban annyit tanultam, hogy semmire nem volt időm, és ez teljesen kikészített. Végig néztem ahogy Dana mindent a táskájába dobál, majd egy pillanatra rám tekintve sóhajtott fel közelebb lépve hozzám.

-Rosszul vagy?-kérdezett rá a táblát fixírozva.

-Kicsit...-válaszoltam halkan. Taksájába nyúlva vett elő egy fájdalomcsillapítót elém rakva, majd rakott mellé egy palack vizet.

-Ettél ma?-újabb kérdésére megráztam fejem nemleges ami miatt mérgesen kezdett el rengeteg különböző ételt kipakolni az asztalra. Sok sós és töménytelen édes kaja volt körülöttem mikor végzett.

-Egyél rendesen, nem vagyok a szolgád, hogy én cipekedjek neked!-dühöngött hangját felemelve.

-Nem kértelek meg rá...-magyarázkodtam.

-Persze, hogy nem kértél meg rá! De kibaszottul aggódok a hülye fejed miatt te nagyra nőtt mamlasz!-vágódott le a mellettem lévő székre, fejét hangosan leejtve a padra. Aggódva figyeltem ahogy megdörzsöli homlokát, majd közelebb csúszik hozzám.

-Nagyon látszik?-utalta hatalmas piros foltra, mire bólintottam egy aprót.

-Francba, ez is a te hibád!-húzta fel orrát.

-Sajnálom, hogy csalódtál bennem...-szakítottam meg a köztünk lévő csendet.

-Nem csalódtam, egyszerűen csak féltelek. Az elmondottak alapján az a fiú nem hozzád való.-magyarázta meglátását.

-Sokat változott ,tényleg próbálkozik. Minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy ne legyen olyan a kapcsolatunk mint régebben.-próbáltam megnyugtatni a lányt mivel egyáltalán nem szerettem volna, hogy ez miatt rosszban legyünk.

-Találkozni szeretnék vele. Meg akarok győződni arról, hogy nem megfenyegetett azért, hogy ezeket mondd.-állt fel a helyéről kezét felém nyújtva.

-Megyünk? A délutánom szabad, szóval pont rátok érek.-mosolyodott el sokkal őszintébben mint az elmúlt percekben bármikor. Nem szerettem volna Jungkookhoz csak úgy a semmiből beállítani, ezért felhívtam őt engedélyt kérve tőle. Dana először felnevetve fogadta a fiúval lévő beszélgetésem, majd felháborodva fogott kezemre az épületből kirángatva. Komolyan nem szerettem volna galibát okozni ennél jobban, és csak abban reménykedtem, hogy Jungkook a legjobb formáját hozza a lánynak.

***

Az ajtó előtt vártuk a fiú érkezését, míg én zavartan álltam egyik lábamról a másikra, Dana viszont idegesen dobolt végtagjaival, teljesen elzárkózva minden normális érzelemtől. Ahogy rápillantottam egyáltalán nem tartottam utána már jó ötletnek ezt a találkozót, főleg nem Jungkook házában. Dana nem volt egy könnyű eset soha, amit minden veszekedésünk bizonyított. Ahogy kinyílt az ajtó és megpillantottam párom, szám tátva maradt jelenlététől. Egy fekete ing fedte izmos felsőtestét félig kigombolva és egy egyszerű fekete bársony nadrág emelte ki formás combjait miközben mosolyogva hajolt meg a lány előtt felkötött hajába simítva.

-Örülök, hogy újra találkoztunk.-állt arrébb az ajtóból, mire a lány grimaszolva ment bentebb a házba. Jungkook felsóhajtva nézett felém csalódottan.

-Meg fog enyhülni ha jól csinálod.-biztattam őt tarkójára fogva.

-Nem vagyok jó ezekben. Úgy nézek ki mint egy dísz madár.-suttogta idegesen.

-Dehogy! Helyes vagy.-pusziltam párnácskáira, majd vonultam bentebb.

-Jimin!-futott hirtelen lábamnak valaki, majd ahogy megpillantottam a szintén kiöltözött Taeilt  elolvadtam látványától.