Édes percek

796 93 14
                                    

Az estém nem telt a legjobban a kanapé kényelmetlensége miatt. Szinte alig tudtam rajta egy olyan pontot találni ahol nem fájt volna a vállaimnak, a hátamnak vagy a nyakamnak ami rá is nyomta a bélyeget a napomra. Kedvtelenül mentem a konyhába és csináltam meg magamnak reggeli kávémat, majd fogyasztottam el azt miközben telefonomban bámészkodtam. Ahogy végeztem a reggeli élénkítőmmel a szobámba sétálva nyitottam ki annak ajtaját halkan. Jungkook hasán fekve elnyílt ajkakkal szuszogott még mindig, és muszáj volt elmosolyodnom azon, hogy póló már nem volt rajta. Pucér háta újra jó érzéseket váltott ki belőlem, hiszen kegyetlenség volt így aludnia előttem mégha nem is gondolta szándékosnak. Ajkamba harapva sóhajtottam fel, majd indultam el a szekrényemhez és vettem ki onnan egy egyszerű pólót és egy nadrágot. Amint a szobámba végeztem a fürdőbe mentem letusolni, hiszen tegnap nem volt alkalmam megtenni ezt. Hajamba túrva állítottam jó melegre a vizet.Hosszú percek múlva kiléptem felöltözve a fürdőből, hajamat törölgetve, majd újra a szobámba vettem az irányt. Közelebb lépkedve a fiúhoz simítottam hátára miközben előtte támaszkodtam meg, hogy rátudjak nézni.

-Jungkook.-suttogtam nevét amire felemelte fejét. Tincsei kuszán álltak és ide-oda nézegetett a szobába.

-Végeztél a masszírozással?-kérdőn tekintett szemeimbe, mire elnevettem magam feledékenységén.

-Már tegnap.-bólintottam egyet miközben lefeküdtem a mellette lévő párnára, kezemet továbbra is hátán tartva.

-Elaludtam?-csámcsogott, majd levetette fejét a párnára ő is miközben ki nyújtózott.

-El.-válaszoltam röviden. Őszintén megvallva imádtam ezt a pillanatot.A fáradt Jungkook hihetetlen aranyos volt mindig is,főleg ébredés után.Így meg aztán pláne, hogy még csak nem is jártunk ,és ennyire közel éreztem őt magamhoz. Fedetlen hátát simogatva tekintett rám, már amennyire azt láttam a párna miatt. Izmai szinte hívogatták tekintetem ami miatt ajkaimba harapva figyeltem ahogy újra behunyja íriszeit és átadja magát érintésemnek. Annyira nyugodt volt minden körülöttünk, és jól esett csak simán feküdni és csak úgy lenni, hiszen nagyon régen adatott már meg ez nekem. Akikkel ebben az ágyban voltam idáig sokszor egyből mentek is el tőlem a szex után amit bár egyáltalán nem bántam, mégsem tudtam máshoz hasonlítani ezt a helyzetet. Olyan volt mintha dugtunk volna és ennyiben ki is merült volna a dolog, pedig ez egyáltalán nem így volt. Nem kellett megfektetnie ahhoz, hogy itt aludjon és ahhoz sem, hogy így érjek hozzá önszántamból.

-Remélem nem alszol el megint.-suttogtam mikor megláttam a fiú lassú lélegzetvételeit.

-Nem tehetek róla, esküszöm.-motyogta a párnából kintebb hajolva. Ajaki így olyanok lettek mint egy halacska ami miatt muszáj volt elmosolyodnom.

-A hátad fáj még?-érdeklődtem, mire megrázta fejét nemlegesen. Tényleg olyan volt mint aki mindjárt visszafekszik. Felülve sóhajtottam fel, hiszen nemsokára indulhattam és semmi kedvem nem volt órára menni. Egy kezet éreztem meg mellkasomnál ami az ágyra nyomott engem. Jungkook leheletét érezni lehetett nyakamon ami miatt nyeltem egy hatalmasat.

-Nekem iskola van ma.-világosítottam fel miközben ránéztem. Orrom  szinte súrolta övét ami miatt ő is kinyitotta szemeit.

-Maradj itt velem.-szívem egy hatalmasat dobbant szavaira és arcom is felvette a vörös árnyalatot.

-Nem tehetem. Az óráim fontosak, Jungkook.-magyaráztam neki szomorúan.

-Mit fog szólni a párod ha megtudja ezt?-terelte a témát mivel látta, hogy nem vagyok meggyőzhető állapotban.

-Mondjuk nem értem miért ilyen közelségben kell arról beszélni mit gondolna az aki nincs is itt.-mosolyodtam el.

-Igazad van.-hajolt közelebb ami miatt ajkaink egy pillanatra egymáshoz értek.

-Ebben a távolságban jó ha megérezzem újra?-mielőtt bármit is tett volna ajkaimmal megtámaszkodott fejem mellett és úgy nézett le rám.

-Nem szép dolog elcsábítani engem újra.-ráztam meg fejem rosszallón miközben hatalmas vigyor húzódott ajkaimon.

-Azt tenném? Észre sem vettem.-döntötte oldalra fejét miközben tincseim közé nyúlt.

-Ez ilyen előre kitervelt dolog?

-Miért kell mindenbe többet látnod? Csak próbállak puhítani.-rántotta meg vállait, majd változott meg tekintete.

-Hány óra van?-kérdezett rá félve hirtelen, mire furán néztem rá.

-Kilenc lesz.-szemei kikerekedve tekintettek el rólam, mire felállva esett hanyatt a szobában felszisszenve.

-Jungkook!-néztem rá aggódva , majd felkelve segítettem neki felállni.

-Bocsi,nagyon kell sietnem.-túrt hajába és indult el a bejárati ajtó felé.

-A pólód!-futottam utána kezébe adva azt, mire elvette tőlem és magára húzta.

-Hova kell ennyire sürgősen menned ?-kérdeztem érdeklődve.

-Hosszú,nagyon hosszú sztori. Ott hagytam valamit Yoonginál és valószínűleg már épp eléggé kikészítette ahhoz őt, hogy elvigyem onnan.-fogott tarkómra, majd puszilt homlokon. Egyik furcsaság érte a másikat és egyáltalán nem tudtam feldolgozni ezt a helyzetet.

-Köszönöm, hogy itt aludhattam!- mosolyodott el, majd becsukta az ajtót előttem.

-Mi a fene lelte?-meredtem az ajtóra, majd annyiba hagytam dolgot. Nem szerettem volna túlgondolni, viszont furdalt a kíváncsiság mit hagyhatott Yoonginál ami ennyire fontos lett neki hirtelen.Ajkaimra harapva idéztem fel a homlok puszit ami miatt mosolyogva fogtam az párnácskáival érintett területre. Reméltem, hogy több ilyet fog csinálni, mert eszméletlenül jó érzés volt így a kezdeti sokból kirángatni magam a valóságba, és a napom is sokkal jobb lett tőle.

ᴍʏ ʙᴀᴅ ʙᴏʏ ♡ᴊɪᴋᴏᴏᴋ♡Where stories live. Discover now