ᴍʏ ʙᴀᴅ ʙᴏʏ ♡ᴊɪᴋᴏᴏᴋ♡

Legyél a támaszom...

Nincs átolvasva!

- És aztán elestem egy kavicsba! - fejezte be Taehyung, levakarhatatlan mosollyal arcán, élete történetét, legalább is szerinte.

Egész este igazából nem is dumáltunk annyit mert elvoltam foglalva JeonGukkal. Akár mennyire nem akartam rá gondolni, nem ment, ilyen helyzetekben rosszabbul érzem magam bárkinél.

- Miért érzem úgy, hogy a pizsi partit sem imádtad?-görbült le Tae ajka.

- Nem az, csak.... máshol járok fejben .- néztem rá  leülve a folyosón található padra. A második óra nemsokára kezdődik, és igazából az elsőn azt sem tudtam mit vettünk, ami rám egyáltalán nem jellemző, de kezd megváltozni ez a dolog mióta bejött a képbe az új gyerek.

- Nem akarom, hogy mérges legyél rám vagy ilyenek.... de ez nem az a Jimin akit ismerek és szeretek .- sóhajtott fel.

- Tudom .- hajtottam le fejem .Teljesen igaza volt, egy csődtömeg lettem.

- Elmondhatod nekem ha valami nyomaszt tudod jól, nem szeretném, hogy megint úgy járj mint általánosban. Félek, hogy most már nem nyújtanád felém a kezed segítséget kérve mint akkor.

- Nem szeretném, hogy aggódj miattam. Minden rendben velem. - mosolyogtam rá erőltetetten.

- Ismerlek, és ha nem haragszol meg, ezt nem hiszem el neked.

- Tényleg minden rendben velem csak mással már kevésbé. - húztam el számat mikor eszembe jutottak a tegnapi dolgok. Még mindig kiráz a hideg a hegeitől.

- Mással?Kiről beszélsz?-Tae nem adná tovább szóval elmondhatom neki, hogy ne csak engem nyomjon ez az egész, ugye?

-Ja, kiről beszélsz?- hallottunk meg mellőlünk egy hangot ami túlságosan is hasonlított JeonGukéra.

- Mint egy bérgyilkos .- jött át másik oldalamra Taehyung, majd elbújt hátam mögé. Az előttem állóval mélyen egymás szemeibe néztünk én pedig tátogtam közben mit egy hal. Hallgatott rám és eljött a suliba.

-A sorsodat kísérted pápaszem! - felsóhajtottam elhessegetve pozitív gondolataimat róla .Egy seggfej még mindig.

- Ha az én sorsom minek szólsz bele?-kérdeztem rá kicsit talán gúnyosan, mire felhorkantott.

- Húzz innen! - nézett rá Taehyungra.

- Minek menne el?Nem vagy te itt senki, hogy parancsolgass az embereknek! - álltam ki barátom mellett.

- Azt mondtam elmegy, most! - lett idegesebb .

- N-nem hagyom itt Jimint veled! - szólalt meg Tae is nagyokat pislogva.

- Egy bohócnak egyáltalán mi keresnivalója egy ilyen helyen?- nevetett fel JeonGuk.

-Mi?- szorította meg ingem anyagát barátom.

- Komolyan ne játszd a hülyét. Vagy ha tényleg az vagy, akkor menj el máshova tanulni .Mindenki röhög rajtad az egész suliba mert egy szerencsétlenség vagy. Egy röhejes, idióta .- mosolyodott el mondata végére .Taehyung felé fordultam hiszen tudtam, hogy nem az ő hibája, hogy ilyen. Felállt mellőle, majd könnyeit visszatartva futott el tőlünk.

- Most, hogy kettesben maradtunk... - kezdett bele, majd leült mellém a padra.

- Egy bunkó, fölényes ember vagy! - álltam fel mellőle idegesen.

- Ülj vissza! - mondta nyugodtan.

- Hagyd békén Taehyungot!Egyáltalán minek mondtál neki ilyeneket ,nem ismered ,ahogy engem sem ,és beleavatkozol mindenbe! -a fejem már piros volt a dühtől és kezemet is ökölbe szorítottam.