Hívhatsz őrültnek! - You can call me Crazy!

22. fejezet: Rossz hatás

- Mit fogsz dönteni? -kérdezte Aria Nelson, Haven anyja, a mosogatókesztyűk levétele közben. - Menni akarok, ott lesz ő is. -válaszolt rögtön, bár kicsit elmélázva a lány. - És ha nem lesz? -ült lánya mellé a barna hajú nő. 

- Miért ne jönne? -kérdezett vissza, mintha biztos lenne a fiú jelenlétében.- Azt mondtad, nem olyan srác. Milyen pontosan? - nézett lánya matt barna szemeibe.- Neked nem tetszene. Nem jófiú. Hosszabb fekete haja van, barna szemei, tele van tetoválásokkal, piercingjei vannak, dohányzik, motorozik és hát. . .szexszel. Mindenhol és rengeteget. Néha talán még drogoznak is és isznak. Káromkodik és perverz. . .nagyon. De nem olyan, mint a többiek. Nem játszik a lányokkal. . .vagyis hát az érzéseikkel.  -fejezte be Haven, de tudta, anyja nem fog lelkesedni.

- Hhh, nem szeretném, hogy találkozgass vele. Rossz hatással lenne rád. Mondd meg neki. -mondta röviden és aggódó tekintettel a negyvenes éveiben járó nő. - Hát, ha egyáltalán szóba állna velem, megtenném. Barátnője van évek óta, aki olyan, mint ő. Rám sem nézne, de talán ha megismer, akkor lenne esélyem. De persze akkor meg te nem fogod engedni. Mindenképpen vesztes szerelem. -könnyezett be picit és nézett anyjára. 

- Biztos, hogy szerelmes vagy belé? -tette natúr kezeit ölébe Aria, de lánya csak bólintott. - De hát nem is beszéltetek meg semmi. Ráadásul egyáltalán nem illik hozzád!- simított hátra egy barna tincset. - Te szép vagy, kedves, rendes és tiszta. Sosem keverednél ilyenekbe és előtted a jövő. Míg ő, hát hogy is fogalmazzak . . . Mocskos és ki tudja hány rendőrségi ügye volt már. Csak rosszba vinné az én kislányomat. -mosolyodott el és ment vissza a konyhába. 

- Mégis mit kerestünk mi ott? – kérdezte enyhe kuncogással Harris, miközben jobb kezén könyökölt és Brooke felé volt fordulva testével. – Őszintén, tudod, hogy nem vagyok ilyen típus, de az a lendület és határozottság, az a temperamentum amivel belépett a terembe. Én nem tudom, olyan tiszteletet sugárzott és úgy éreztem, hogy mellette a helyem. Rengeteget tanulhatnék tőle, legalábbis azt hiszem. – nézett le Brooklyn és sóhajtott egyet.- Ne haragudj, hogy belerángattalak ebbe. – A fiú csak sóhajtott egyet és a lány álla alá nyúlt, majd két ujja közé vette azt és felemelte fejét.

Brooklyn ránézett, s arcához vészesen közel találta barátja ajkait. – Semmi szükség nincs arra, hogy bocsánatot kérj. – jelentette ki Harris és egy rövid puszit nyomott barátnője orrának hegyére. – Megértem, hogy szeretnél valamit és vannak céljaid, hiszen mindenkinek vannak. Támogatni szeretnélek és melletted lenni, ráadásul még az is lehet, hogy jól sül el és élvezni fogjuk. – magyarázta Harris, mire a lány halványan elmosolyodott és a fiú mellkasához bújt.

- Akkor megyünk? -ült fel Brooke.- Hogy a faszba ne, de előbb programunk van szivi! -állt fel és kezdte el húzni a lányt, annak csuklójánál fogva. - Tali a srácokkal? -kérdezett rá a lány, mire Harris csak egy sunyi mosolyt eresztett el. -Ajjaj, Chase Harris, mikor te így mosolyogsz, annak sosincs jó vége. -kuncogott fel Brooklyn és követte a fiút. - Előbb öltözz át baby, aztán indulunk! Terepre öltözz! -dőlt az ajtófélfának Harris. 

Brooklyn a fekete faszekrényhez sétált és kinyitotta azt, annak régi kilincseinél. Levette felsőjét, így közszemlére téve fekete , csipkés melltartóját, ami tökéletes pontossággal simult melleire. Harrisnek egy pillanat sem kellett, szemei már a formás kebleken voltak, miket már vagy ezerszer látott. A lány letolta nadrágját és harisnyáját is, így egy fekete tanga maradt rajta csupán. 

Harris nem bírta tovább, s a lány mögé állt. Két hideg tenyerét a lány fenekére simította, s azok pontosan belepasszoltak. Brooke kuncogva tolta el a fiú kezeit, aki csak morgott egyet. - Na, de Mr. Harris. Nem szép dolgot művel, ráadásul pont az imént mondta, hogy találkozónk van. -vett le egy fekete, mély dekoltázzsal rendelkező pólót. - Tudod, mikor ezt csinálod minden kevésbé érdekel a fenekednél. -suttogta a lány fülébe, aki erre csak egy mosolyt adott válaszul. 

A fiú kezei megindultak Brooklyn bugyijába, s meglepően egyszerűen csúsztak bele. - El fogunk késni. -húzta ki a srác kezeit és fordult vele szembe. - Ezt még visszakapod! - állt vissza a kissé sértődött fiú az ajtóba.