Hívhatsz őrültnek! - You can call me Crazy!

51. fejezet: A legrosszabb énem

Az órára beülve Brooklyn ismét hátul foglalt helyet és füleiben zene szólt. Ms. Garcia belépett a tanterembe, vagyis inkább bedöcögött és leült a tanári székbe. Tekintve, hogy rajz és matek szakos volt, rajzzal kezdődött a 12A napja is. Elővette a papírokat és mivel a rajzot sosem vette olyan szigorúan, mint a matekot, magához képest lazán kiosztotta.

- Mai órai feladat, a következő: Rajzold le az érzéseid, adj ki mindent, ami benned van. Óra végén beszedem.- ezzel maga elé vette laptopját és hagyta kibontakozni a kivételesen nem olyan hangos társaságot. Brooklyn maga elé véve a rajzlapot csak zenével a fülében kezdett neki beborítani azt. Tollal látott neki, s csak rajzolta, ami kijött belőle. Minden vonalat gondolatok nélkül húzott meg és igyekezett ebbe tölteni háborgó elméjét. 

Az óra végén Ms. Garcia tett egy igen lassú kört a teremben, mire megállt a lány mellett. Sokáig elemezte a képet és így sem volt a kedvenc diákja, de azok után, amit azon látott. A képen zavart vonalak összessége fogadta, középen egy sarokban guggoló alakkal, kinek feje helyén egy zavaros koponya volt található, minek szemeiből folyt a vér, s a kis alak is vérben ült. Rézvörös haja volt, egy fehér masnival megkötve. Kezei tele voltak sebekkel és testéből kések álltak ki. A rajzot csak elvette és a többihez tette, majd nem szólt semmi és asztalához ment. - Mehettek. -mondta a csengővel egy időben. 

Brooklyn felállt és kérdés nélkül ment tovább a következő órára. Nem szólt senkihez, hiába ment el Heather mellett is, csak egyenesen sétált a következő terembe. Heather csak utánanézett, de amint látta tekintetét, inkább elkerülte. Tudta, most nem tanácsos zavarnia. 

Egyik szünetben azonban Brooke mosdóba tartott és be is ment. Senki sem volt ott két lányt kivéve. Haven és Victoria. Nem köszönt, csak ment volna a dolgára, de a két lány megakadályozta ebben egyetlen kérdéssel. - Na, és hol hagytad Harrist? Hm? Hol van most a herceged? -kérdezte gúnyosan Vic. Brooklyn csak lassú, kimért léptekkel fordult feléjük. A mosdó fehér köve az ő sarkaink koppanásától lett hangos.- A helyetekben nagyon vigyáznék az ilyen jellegű kérdésekkel. Ezen kívül, persze tudom, hogy ti ennyire vagytok képesek, gúnyosan utálkozni de még mindig a két legszánalmasabb ember vagytok, akit ismerek -sziszegte arcukba és fordult meg ismét, mivelhogy pisilni indult.

- Ch, hülye ribanc! -jegyezte meg Vic, mire Brooklyn sarkai megálltak a menetben.- Mit mondtál?! -kérdezte költőien és egy óriási adag ideggel a hangjában.- Rossz napon kötözködsz cica . . -azzal hátrafordult és hajánál fogva rángatta a földre a lányt. Sarkai a copfja tövéhez tapostak, ezzel a földhöz szegezve. Másik lábával kissé nyakára taposott, amit a sokkolt lány visítozva próbált valahogy blokkolni.- Rohadt ribanc. -köpött arcába még utoljára, amit Haven sokkoltan nézett végig. - És te sem vagy sokkal jobb. -mondta még oda neki félvállról, miközben leszállt a vörösről és egy másik mosdó felé vette az irányt.

- Mi. A. Fasz.?! Ez nem normális bazdmeg?! -fogta fájó részeit a vörös, miközben felkászálódott a koszos csempéről. - Te meg csak úgy hagyod, hogy ezt csinálja velem?! -rimánkodott rá Havenre. - Sajnálom, oké? Lesokkoltam, nem gondoltam, hogy képes ilyenre -nézett lefelé szégyenében.- Jesszus, Haven! -forgatta szemeit és indult meg kifelé. - Nem kéne jelenteni az igazgatónak vagy valami? -kérdezte a barna, miközben követte társát.- És mit mondasz neki? A rohadt ribanc figyelt rá, hogy ne legyenek testi nyomai az akciójának. Mégis hogy bizonyítom? Ha tanúskodsz mellettem, akkor te is ezt kapod, vagy még rosszabbat. -csapta kezét vállára és tántorgott ki vele a lánymosdóból.