Hívhatsz őrültnek! - You can call me Crazy!

80. fejezet: Ha lehetne ennél is zavartabb

Harris nem tudta letörölni vigyorát az elkövetkezendő tanórákon sem. Ismerte már Brooklynt. Tudta, hogy ő erre később csak azt fogja mondani, hogy ez csak egy csók volt és ennyivel ennyi. De ez az egy csók is olyan reményt adott neki, amit semmi más nem tudott volna. Ettől a ponttól biztos lehetett benne, hogy a lány még mindig szereti. Továbbra sem tud ellenállni neki. Nem tudja kikapcsolni a teste reakcióit. Hatással van rá. . . oh, de még milyen hatással. 

Brooklyn nem tudta mit gondoljon. Más számára most talán tisztult volna a kép, de számára csak még zavarosabb lett, habár azt hitte ennél jobban már nem lehet az. Reményt adott a fiúnak és önmaga szívének is, míg agya folyamatosan a megállást üvöltötte. De ez az agy miért hallgat el mindig, mikor szükség lenne rá? 

Harper ,mint minden nap, aznap is megnézte a ház előtt álló hófehér, kissé rozsdásodó postaládát. Azonban aznap más is volt benne, nem csak a szokásos senki által nem igénybe vett újságok. Egy vastag boríték, tele pénzzel és egy kis cetlivel. A nő mindent ledobott a kanapéra és kiemelte a kis cetlit. 

- Hello Harper, őszintén remélem, hogy nálad van a boríték és nem Brooklynnál, mert nem szeretném ha ő tudna erről. Jelenleg vagyok olyan helyzetben, hogy segíteni tudjak. Tudom, hogy kivagytok a kártérítés miatt. Brooklyn is teljesen szét van csúszva és gondolom te is. Ha csak ennyivel is, de szeretnék segíteni. Harris -

A nő szava is elakadt egy pillanatra. Az a fiatal srác majdnem az egész kártérítést a kezébe adta. Nem tudta elfogadja-e. De megbántani sem akarta a fiút, főleg annak tudatában, amilyen helyzetben vannak a lányával. Jobbnak találta csendben megtartani és személyesen, a lány jelenléte nélkül megköszönni a fiúnak. Fogalma sem volt honnan van Harrisnek ennyi pénze, de próbált szemet hunyni efelett. Talán nem a legfelelősségteljesebb döntés de az ő helyzetében a legcélravezetőbb. 

Brooklyn még aznap az első szünetben megjelent Heather terme ajtajában.- Hát szia! -kezdte  volna, de a fekete már karon is fogta és a mosdóba rángatta.- Mi van, te jó isten? -ment utána.- Hagytam, hogy megcsókoljon -mondta ki a fekete.- Mi van? -kérdezte kis vigyorral.- Ne vigyorogj, ez baj! Áldozatul estem a mesterkedésednek! -mondta a vele szemben állónak- És milyen jól tetted -vigyorgott tovább.- Heather! -emelte meg hangját kicsit- Brooklyn! Szereted bazdmeg, fogadd már el és hagyjátok a drámát! -

- Nem mindenkinek megy olyan könnyen, mint nektek! -ellenkezett- De, nektek is pont olyan könnyen menne, csak bonyolítjátok. Most már mindennél jobban akar, engedd neki! Még mindig hordod az ajándékait, felesleges köröket tesztek. -

- Jajj hagyjál már! -azzal pedig otthagyta a nevető lányt. Miután ő is kiment, azonban egy vörös hajú lány lépett ki az egyik fülkéből, aki ezúttal mindent hallott. 

- Haven! -rohant azonnal barátnőjéhez.- Igen? -nézett fel rá a padban ülve.- Az a ribanc smárolt Harrisszel! -vágta le magát mellé.- Hogy mi? Honnan tudod? -kérdezte kétségbeesve.- A mosdóban mondta Heathernek. -magyarázta- De nem azzal a másikkal van együtt? -kérdezett rá Haven.- De. Éppen ez az. -mosolyodott el- Véged lesz Brooklyn Young -mondták egyszerre egymásra nézve.

Victoria még abban a szünetben Clark osztályterméhez rohant. Lépteit gyorsan szedte a terem ajtajához, majd egy pillanat alatt a szőke fiú mellett termett. Az csak kérdőn nézett fel rá, hiszen eddig sosem beszéltek, talán azt sem tudta, hogy egy iskolába jártak.- Igen? -kérdezte a lányra figyelve.- Nem tudom te hogy vagy vele, de szerintem nem oké, hogy a barátnőd mással csókolózik a suli udvaron -mondta neki, s azzal vissza is viharzott a saját osztálytermébe.