Mindeközben Victoria azonnal tárcsázta barátnőjét, amint felért szobájába. Beugrott az ágyába és nem is telt el sok idő, a hívott fél felvette. - El nem hiszed mit mondott Will! -kezdett bele fennhangon. - Figyelek -feküdt el otthonában ő is az ágyon.- Azt merte feltételezni, hogy féltékeny vagyok arra a ribancra! -csattant fel ismét.- Hogy én?! Victoria Evans?! Féltékeny arra a mocskos, füves, alkesz ribancra!! - emelte meg hangját.
- Miért mondta ezt? -kérdezte kissé unott hangon Haven.- Te most komolyan a lerázós hangodon beszélsz velem?! -ment még fentebb a vörös lány pulzusa. - Nyugi már, nekem is vannak bajaim, oké?! Ami jelenleg ennél sürgetőbb lenne -mondta el problémáját.- Ohh, végülis véletlenül se a te szerelmi életeddel foglalkozom lassan egy hónapja, dehogy. Mondd csak! -
- Vic, nem erről van szó. Meghallgatom de nem tudok segíteni, te viszont tudnál, mert Henry várhatóan el fog hívni randizni a közeljövőben. És nem mondhatok nemet, de megbántani sem akarom -fejtette ki, mondata végére azonban lassan elhalkult. - Küldd el a francba! Harris kell, nem?! -akadt ki a lány.- Dehogynem, csak. . . Tudom milyen, mikor az emberrel gonosz az, akit szeret. Ennél nem sok kegyetlenebb dolog van. -magyarázta halkan a barna lány. - Oké. Tudod mit?! Menj el és randizz egy jót Henryvel. Tedd ki instára is. És állj le Harrisszel. Jelenleg az a legjobb esélyed ha olyanná válsz, akire ő azt hiszi szüksége van. Utána rá fogod ébreszteni, hogy igazából ez a személy te vagy de addig is. . .- Váljak Brooklynná -fejezte be a mondatot a vörös helyett.- Tudom, hogy szarul hangzik de az ő összetört szívére így lehetsz a legkönnyebben gyógyír. A változás ne legyen olyan szembetűnő. Ne külsőleg változz. Próbálj vele olyan lenni, amilyen ő volt. -magyarázta. - De ő csak smárolt és szexelt vele.- mondta, s grimasza a vonal túlsó végén is érezhető volt. - A lófaszt. Nem azért szerette ő, mert csak ennyit csinált. Állj le a nyomulással. Legyél titokzatos, a tettek embere és kedves vele. Nyugtasd meg ha ideges, simogasd, beszélj vele szépen. Akárcsak egy barát. Ne érezze a nyomást, ne éreztesd vele, hogy szexuálisan is kívánod. Had érezze különlegesnek magát. Hitesd el vele, hogy lelkitársak vagytok.- magyarázta kéjes hangon. - Ördögi egy nő vagy, ugye tudod?! -kérdezte kuncogva Haven. -Hogyne tudnám, drága -
Haven telefonja szinte egy időben azzal, ahogy letette, már meg is csörrent. Katy Perry Last Friday Night-ja szólalt fel minden telefonhívásnál, s így ennél is. Ismeretlen számot jelzett ki, de Haven tudta, ki lesz az.- Helló! -vette fel egy nagy sóhaj után.- Uhh, izé. Szia! -szólt bele félénken Henry.- Mit szeretnél? -vette elő kedves hangját.- Én, én csak. . . szeretnélek elhívni valahová. . . de persze csak ha te is akarod. -dadogott picit a mindig okos srác.- És hová? -nyögte ki nehezen a szavakat, hiszen szíve szerint, mi csakis azért a teljesen más kaliberű srácért dobogott, már az első szónál kikosarazta volna, de nem tehette. - Mondjuk egy izé. . étterembe. Ha neked jó, akkor mondjuk holnap. -váltott kissé határozottabba a fiú, de hangja még mindig remegett az izgalomtól.- Uhm -nyelt egyet a lány.- Rendben. Ott találkozunk -tette volna le.- Érted megyek -szakad ki a srácból hirtelen, mire Havenben az egész élete lejátszódott, s minden képkockán az a jelent látszott, ahogy még évek múlva is az ajtaján kopogtat és betegesen nézi, ahogy este átöltözik. Egyszerűen csak nem akarta, hogy a fiú tudja, hol lakik. - Nem kell! -vágta rá egy kicsit túl gyorsan és bontotta is a vonalat. Utálta az egészet, de próbált a céljára gondolni: Féltékennyé tenni Harrist, vagy ha nem is féltékennyé tenni, legalább láttatni saját hamis érzelmi függetlenségét. Csak nem lehet olyan nehéz, nem igaz?
YOU ARE READING
Hívhatsz őrültnek! - You can call me Crazy!
RomanceA chicagoi Vernon Hills gimnázium tanulói mindennapi életüket élik. A suli bűnözőpárja ostromolja a többi diák életét, amire persze mindenki másképpen reagál. A néha napján megkavart álló vizet teljesen kiborítja, mikor egy feltűnő drámatanár összeg...