Hívhatsz őrültnek! - You can call me Crazy!

112. fejezet: Csak légy átölelve

Abban a pillanatban Brooklyn úgy érezte örökké ezek között a karok között akar maradni. Megszűnt a tér és az idő, s csak kettejük kicsiny levegőburka zárta el őket a valóságtól. Mondhatna igent a Mennyországra. Mondhatna igent a fiúra. Mondhatna igent az ölelő karokra és igéző szempárra, mégsem tette. - Nem engedhetem magamnak, hogy szeresselek. Sosem gondoltam, hogy ezt ki fogom mondani, de azért akarom, hogy vége legyen, mert túlságosan is beléd szerettem. -nézett fel a testét ölelő fiúra.- Hihetetlen vagy, ugye tudod? Sosem gondoltam, hogy valaki azért szakít majd velem, mert túlságosan is belém szeret. Ha ezt hamarabb tudom, másképp alakítom. -mosolyodott el a fiú.- De értem mire gondolsz. Nem értek egyet, de talán tényleg így lesz a legjobb. Őszintén szólva én is elfáradtam. Mindig érezni fogom azt, amit most, azért ezt jó ha tudod -tette hozzá Harris.- Ahogy én is. De ez nem jelenti, hogy ez egy végleges vég. Csak egy ideiglenes. Vagy nevezhetjük szünetnek is. -

- Hé, hé, kislány! Miért érzem, hogy félsz kimondani? -tűrt hátra egy tincset az ölében lévő lány hajából. - Nem is tudom. Az olyan. . .végleges. - 

- Látod? Erre mondom, hogy hihetetlen vagy. Amíg nem egyezem bele, mindenáron szakítani akarsz. Amint azt mondom, szerintem is így lenne jó, visszalépsz. - túrt hajába a srác.- Talán csak félek elveszíteni téged. Mi van ha soha többé nem találok hasonlót se? -nézett fel a fiúra.- Ohh, abban biztos lehetsz. De itt és most megígérem neked Brooklyn Young, ha nem találod meg életed párját, mindig itt leszek, mint a megtalált tökéletes. -vigyorodott el öntelten Harris.- Te olyan hülye vagy! -csapta meg nevetve Brooklyn, és feküdt vissza ölébe.

Chase persze pontosan tudta, hogy ők ketten sosem lesznek barátok és, hogy ez igenis egy végleges vég. Legalábbis olyan értelemben biztos, hogy ha egymás közelében lesznek, ismét újra lobban köztük a láng, de addig távol lesznek egymástól. Akkor kezdte megérteni, hogy talán nem is el kellene felejtenie. Nem kell erőszakkal véget vetnie mindennek magában. Szimplán hagynia kell kialudni a számára oly' hatalmas megváltást jelentő lángot. Viszont azzal ellentétben, amit a lánynak mondott, abszolút nem érezte úgy, hogy ez lenne a jó döntés, sőt. Reménykedett benne, hogy mikor kimondja, mikor Brooklyn kedvére tesz és úgy tesz mintha elfogadná, kattanni fog valami Brooke-ban, azonban ez elmaradt. A lány nem ellenkezett, nem gondolta meg magát, ő pedig továbbra is átkozta a napot, mikor a drogba menekült, szerelme karjai helyett. Értette a lány álláspontját és hiába nem mondta sosem, őt is megijesztették Brooklyn iránt érzett emberi ésszel felfoghatatlan érzései. Tény, sosem volt szerelmes előtte, de a vérében érezte ennek másságát. A vesééig hatolt és úgy érezte sosem ereszti el. A láng továbbra is kiolthatatlanul lobogott. De feje felett még ott lebegett anyjának kérdése is. Nem akart hinni apjának, de ijesztően őszintének tűnt. Annyira, mint talán még soha. Tanácstalanságát azonban egyetlen emberrel akarta megosztani, aki akkor éppen ölében feküdt. 

- Hazelnél hogy kérdezzek rá? Mármint a fater mindig hazudik, egész életében hazudott és ha tehetné, tönkre tenné az életem. Nem is értem miért hiszek el neki bármit.- dőlt hátra gondterhelten.- Mert szeretnéd ha igaz lenne. -nézett fel rá ragyogó zöld szemeivel a karjai közt fekvő.- És ez így van jól. Néha engem is érdekel ki az apám. Annak ellenére, hogy azt sem tudja, hogy létezem. Hazel az ellentéte apádnak és örülnél ha kiderülne, hogy ő az anyád. Egész életedben megvetett, sosem volt senkid, aki támogatott. Madisont leszámítva, de ő is egyetemre ment, mikor a legnagyobb szükséged volt rá. Ha Hazel lenne az anyukád, az azt jelentené, hogy van, aki melletted áll, annak ellenére, hogy elhagyott. Abban reménykedsz, hogy apád hazudik és ő áll minden mögött. Így Hazel tiszta lappal indulna, igaz? -simogatta a fiú egyik tetovált ujját, mi mellkasán hevert. 

- Azt hiszem. Mármint, ha Hazel tényleg az anyám, az rengeteg mindent megmagyarázna. Talán megnyugodnék abban a tudatban, hogy apám a seggfej és egyedül van ezzel, de mi van ha Hazel is egy seggfej? Mi van ha mindkét szülőm egy katasztrófa? Az igazolná miért vagyok én is olyan amilyen -