Hívhatsz őrültnek! - You can call me Crazy!

53. fejezet: Más szemszögből látom

Victoria az incidens után azonnal hazaindult. Anélkül, hogy megvárta volna az órái végét, idegesen rontott be a lakásba, ahol csak apja volt otthon, ki ahogy meghallotta a csörtetést kiment lánya elé. 

- Történt valami? -kérdezte a vörös férfi.- Igen, történt. Az a rohadt kurva, au! -fájlalta még mindig hajtöveit.- Pontosabban? Vagy inkább ülj le előtte -tessékelte a kanapéra. - Semmi, nekem jött és nem tudtam védekezni. De Haven is csak nézte ahelyett, hogy segített volna. Az a rohadt ribanc még így is nyert. - dörzsölgette puffogva fájó fejét. - Ki is ez a rohadt ribanc? -érdeklődött tovább.- Brooklyn. Brooklyn Young. Azt hiszi övé a világ és megtehet bármit. Eddig mindenki azt hitte csak a csávója miatt van de most szerintem szakítottak. És totál begolyózott. Elmebetegebb lett, mint volt. - mesélte.

- És csak úgy neked ment, vagy hogy volt? -hozott valami jeget lánya kissé vörös hajtöveire. -Egy kicsit cukkoltuk, de igen. Ez nem lenne elég ok arra, hogy megtámadjon. -szorította oda a jeget. - Menjünk be Mr.Walkerhöz? Ő felfüggeszthetné vagy valami -sóhajtott fel. - És mit mondasz? Nincs bizonyítékod, az ő szava az enyémmel szemben. -

- Azt mondtad, Haven látta, ő tud tanúskodni melletted -jegyezte meg.- Nem teszem ki ennek. A csajnak már így is a bögyében van, ha még az ő szava függeszti is fel, tuti nem ússza meg és nem csak egy kis fenyegető hajtépést kap, mint én. Apa, az a lány veszélyes. Ki tudja, milyen kapcsolatai vannak, úgy kapja el és veri félholtra Havent, hogy eszébe se fog jutni senkinek, hogy köze lehet hozzá. Nem vonszolom bele ebbe őt is. Hagyjuk ezt, én meg majd kitalálom, hogy álljak bosszút anélkül, hogy bárkinek is baja esne. -fejezte be és ment fel a szobájába.

Abban a pillanatban, ahogy felment, anyja lépett be az ajtón és tekintett gondterhelt férjére. - Baj van? - pakolt le gyorsan- Victoriat elgyepálták egy kicsit -mondta ki röviden- Micsoda? -ült le férje mellé.- És ezt csak ilyen lazán mondod?! Ethan, a lányunkat nem verik meg minden nap, mi történt? -kezdett azonnal aggódni. - Valami csajnak beszólt az meg megtépte érte. De azt mondta ne menjünk Benjaminhoz, mert a csaj totál őrült és csak rosszabbul járnának. -fejtette ki.- És akkor ez így rendben van? Egy gyerek félelemben tarthatja a többit?! -háborgott tovább.- Scarlett, Vicet sem kell annyira félteni. Megoldja ő ha akarja, most pedig nyugodj meg. -intette le.

Scarlett csak felállt és felsietett a lányához. - Szia! -lépett be hozzá- Hogy vagy? Biztos nem akarsz szólni senkinek erről? -faggatta- Igen, anya, biztos. Jobb ez így, majd megoldom én, ne aggódj! -nyugtatta meg a vörös nőt. - Rendben, de többször ne engedd neki, mert ha még egyszer meglátom, nem hagyom szó nélkül -biztosította- Ma előadás van, ugye? -kérdezte mielőtt kiment volna. - Ahha -válaszolt röviden.- Elvigyelek titeket? -kérdezett ismét.- Ha Will megjött, igen. De neki ma több órája van. Vagyis nekem is több lenne, de hamarabb eljöttem az ütközet miatt -mondta lágyan mosolyogva és megvárta, hogy most már aránylag nyugodt anyja kimenjen.