Hívhatsz őrültnek! - You can call me Crazy!

40. fejezet: Vadmacska

Brooklyn abban a pillanatban felállt, amint Harris távozott és az anyja után ment a szobába. A nő csak felnézett rá, s szája mosolyra görbült, miközben letette a kezében tartott könyvet. - Szerinted miért ilyen? Mármint az apja. Értem, hogy nagymenő ügyvéd és mégiscsak drogozik a fia de ez elég ahhoz, hogy egy szülő ennyire eltávolodjon a gyerekétől, mindezt a jó hírére fogva? -kérdezte zavartan a fekete lány, miközben odaült az anyjához. - Kicsim, a mi kapcsolatunk nem mindennapi. Én szeretlek, pont ezért csinálhatnál akármit, nem számít. De az ő apja nem így látja. Egy hibaként tekint a fiára, pedig egy csodálatos gyerek. Legalábbis azt látom, hogy szeret, teljes szívéből, tűzön-vízen átmenne érted és ameddig ez így van sosem ellenezném a kapcsolatotokat. Az apját viszont csak a saját híre érdekli, amire a drogos fia nem vet jó fényt. Bele sem gondol, hogy vajon miért. Nem érdekli, hogy talán mindenről ő maga tehet, amiért haragszik. Azt nem látja, hogy mennyi jó tulajdonsága van, csak azt, hogy iszik és drogozik. -vezette le a lány anyja, mire Brooklyn még közelebb húzódott hozzá. 

- Lassan indulnom kéne. -nézett fel a fekete nőre, miközben lassan kicsusszant öleléséből. - Hova mentek? -kérdezett rá elengedve a lányt.- Nem tudom, Chase csak annyit mondott, hogy menjek a telepre. -rántott vállat, majd a szobájába ment.

Pontosan hét órakor parkolt le a matt fekete kétkerekű, rajta a szűk bőrnadrágos motorossal. Lábait magassarkú fekete bakancs fedte, minek sarkai koppantak a földúton, mikor lábait letette. Felsőtestét egy derékig érő bőrkabát borította, mi alatt csupán egy melltartó jellegű latex felső kapott helyet. Kesztyűi kiengedték hosszú, matt fekete körmeit, amikkel leemelte fejéről a sisakot. Megrázta fekete, középhosszú, egyenes haját, ezzel látni engedve színtiszta macska zöld szemeit, miket egy-egy fekete vastag tusvonal díszített. Vízvonala feketére volt húzva, műszempillája pedig nem volt feltűnően nagy, de érzékelhető volt, hogy nem sajátja. Erős kontúrral voltak kiemelve arcélei, ajkait pedig egy erőteljesebb nude árnyalat fedte. 

Nyaka körül egy fekete bőrnyaklánc kapott helyet, közepén egy szív alakkal. Szokásos septumját most feketére cserélte, végig lövetett füleit pedig telerakta kisebb fülbevalókkal. Határozottan, lendületesen lépkedett a kis csapat felé. 

Harris vigyorogva lépett közelebb hozzá, miközben Clark csak próbált nem elveszni a lány szemeiben. Ez néha Corsetnek is problémát jelentett, nem beszélve Garrett azonnal reagáló altestrészéről, hiszen közvetlen a két lány közt állt. 

- Jesszus, baby! -nevetett fel tarkóját vakarva Harris, mire Brooklynból feltört egy kisebb kuncogás.- Gyere ide! -kérte mosolyogva a srác, mire a lány közelebb lépett.- Elképesztően dögös vagy. -suttogta fülébe, amitől a lány a feje búbjáig libabőrös lett.- Tudod, hogy nem fogom tudni visszafogni magam, ugye? Ahogy elnézem a többi srác sem. -fordult hátra két suttogás közt mosolyogva.- Tisztában vagyok vele, Mr. Harris. -húzta le magához a lány, s egyenesen a fiú sötét íriszeibe mélyesztve saját macskaszemeit ajkaira húzta a fiút. Átkarolta tarkóját és közelebb húzta a fiút, aki készségesen hajolt lentebb a lányhoz. Brooklyn kezei Chase hátára vándoroltak, kissé végig karcolva azt, míg a srác csak a lány derekáig jutott, mikor a háttérből egy köhintés hallatszott. A két fiatal elszakadt egymástól és a hang irányába fordultak, s mint kiderült Garrettől érkezett. - Kezdjük inkább! -köpte oda, miközben morogva elsétált. Brooklyntól pusztán egy szemforgatás érkezett, mialatt Harris keze óvatosan ölelte körül Brooklyn puha tenyerét, nyugtató szándékkal és elindultak a motorok felé.

- Oké, srácok, akkor óvatosan. . .de most tényleg. -nyomatékosította Clark Harrisre nézve, mire az csak szem forgatva bólintott.