Meg tudsz szerezni?

Huszonkettedik fejezet

Jimin

Egészen estig táncolok, addig amíg már mindenem fáj és már csak az marad meg bennem. Lerogyok a földre és hanyatt fekszem, majd a szemeim is becsukom és pihenek egy kicsit, hogy haza tudjak menni. Nem beszéltem Hoseokkal sem, mert egyszerűen semmi kedvem az emberekhez és magyarázkodni sem akarok. Nehezen, de összeszedem magamat és hazavánszorgok. Kicsit túlzásba vittem a táncot, úgyhogy körülbelül mindenem sajog, de nem bánom, mert legalább az agyam kitisztult. Ma már semmi erőm nem maradt arra, hogy gondolkozzak, csak egy forró fürdőre és alvásra van szükségem.

Otthon még megy a tévé a nappaliban, úgyhogy vagy Chan nézi vagy remélem Chan nézi! A szobámba összeszedem az alvós ruhámat, ami egy alsónadrág és Jungkook pólója, majd a fürdőbe vánszorgom és megnyitom a kádba a vizet. Rakok bele habfürdőt is, aztán bele mászok a forró vízbe, ami ellazítja az izmaimat is. Hátrahajtom a fejemet és csak élvezem a nyugalmat, amikor is valaki bekopog az ajtón.

-Gyere! - szólalok meg erőtlenül. Jungkook dugja be a fejét az ajtón és elég kómás fejet vág, tehát aludhatott.

-Bocs, csak nagyon kell hugyoznom! - lép a vécéhez, ezzel háttal állva nekem.

-Szolgáld ki magad. - hajtom vissza a fejem és a szemeim is becsukom. Hallom ahogy csurgat, majd lehúzza a budit és kezet mos, aztán csend. Kinyitom a szemem és meglátom, amint előttem áll és bámul. - Kell valami? - nyögöm ki flegmán, de ne várjon tőlem mást a maiak után.

-Jól vagy? - kérdezi habozva.

-Persze, nagyon jól! - horkantok fel gúnyosan. Szerencsére nem várja meg, míg elküldöm a halál faszára, hanem elhagyja a fürdőt.

Zavartalanul folytatom a dolgom, majd mikor kihűl a víz, kimászok a kádból és felöltözök. Átcammogok a szobámba és bedőlök a pihe-puha ágyikómba.

Reggel, ahogy felkelek, nem érzem magam valami jól, de mennem kell dolgozni, aminek a tudatától is rosszul vagyok. Gyorsan felöltözök, rendbe teszem a fejemet és a konyhába megyek, hogy legalább egy kávét magamba döntsek.

-Ú, Jimin, de szarul festessz! - "köszön" bátyuskám.

-Legalább most látszik, hogy tesók vagyunk... - morgom oda, majd öntök magamnak kávét és beízesítem, majd felhörpintem.

A munkába menet hallgatok egy kis zenét és próbálom összekaparni azt a csepp életkedvemet, ami itt-ott szétszórva található a testemben. Egész jól haladok, amíg meg nem látom Shownut, akit most a hátam közepére sem kívántam. Feszülten köszönünk egymásnak és megint ilyen hangulatban telik a napunk, bár kezdem elengedni a dolgot. Meg fogja ő ezt bánni, hogy azt a ribancot választotta helyettem. Mármint én is ribi vagyok, de határozottan a jobbik fajta!

-Megnéznéd nekem légyszíves, hogy holnap mikor jön az első páciensem? - lép a pulthoz a volt kiszemeltem.

-Persze. - bólintok és már keresem is a rendszerben. - Kilencre van beírva.

-Akkor jól emlékeztem! - mondja magának. - Köszönöm Jimin!

-Nem tesz semmit! - legyintek.

Ezután valamivel oldottabbak leszünk és még viccelődünk is egyszer, egészen addig, amíg Jina meg nem jelenik a rendelőben. Mi a faszom van?

-Áh, szia Jiminie! - nyávogja nekem, mire erőt kell magamon vennem, hogy pofán ne basszam.

-Neked Jimin! - szűröm ki a fogaim között mérgesen.

-Mikor végez Shownu? - mászik a képembe a hülye fejével.

-Remélem minél hamarabb! - bököm ki unottan.

-Csak nem neheztelsz rám valamiért? - vigyorodik el.

-Én? Ugyan! Nem foglalkozok ribancokkal! - vágok vissza, mire lehervad a vigyora és éppen mondana valamit, mikor Shownu kilép a szobájából.

-Szia pandamaci! - ugrik a nyakába a lány, a fiú pedig csak zavartan elmosolyodik és rám pillant. Pandamaci? Ez milyen gáz! Én csak kárörvendően figyelem, ahogy a csaj kapaszkodik belé, ő pedig kellemetlenül érzi magát.

-Szia, Jina.

-Már mondtam, hogy adj valami cuki becenevet! - durcázik be a lány. Én tudnék adni ennek a bérnősténynek egy párat, de nem köszönné meg, az biztos! A kis repedtsarkú kiviharzik a rendelőből, amit én felhúzott szemöldökkel figyelek.

-Neked is szia, lotyókám! - mormolom az orrom alatt, de Shownu a pultra csap, amire felkapom a fejemet. - Mi az?

-Nem kellene ilyeneket mondanod rá, különösen, hogy te se vagy más! - háborog.

-Mit mondtál? - sokkolok le.

-Ne tedd a fejed Jimin! Az a Jungkook gyerek mindent elmondott a buliba rólad! Azt is, hogy még vele is kikezdtél, pedig a bátyád legjobb barátja, aztán meg dobtad őt! - hadarja el, majd a barátnője után siet. Hogy mi az ótvaros kurva életet mondott az a fasz? Miatta jött össze Shownu ezzel a rüfkével helyettem?

Írok Hobinak, hogy találkozzunk a szokott helyen és egy sör is jól esne. Szerencsére ráér, úgyhogy legalább emiatt nem kell baszakodni ezen.

-Valami nem stimmel veled! - jelenti ki, miközben végigpásztázza az arcomat! - Csak nem vihar van a biliben?

-De, és az összes szar rám borult. - sóhajtok frusztráltan.

-Jungkook?

-Jungkook. - bólintok. - Rájött, hogy mással keféltem és abba akarja hagyni velem a barátság extrákkal részt, de nyilván ezt nem ő dönti el. Vissza fogom szerezni, hogy aztán majd én dobjam! - elszánt vagyok, nagyon elszánt.

-Miért olyan fontos ez neked? Mi van azzal a Taemin gyerekkel, aki felajánlotta a szolgálatait? - kérdezi, miközben iszik az italából.

-Ahh, mintha csak Jungkookot hallanám! Hobi, ez becsületbeli ügy! Tudod, hogy nem dobhat engem senki!

-Jó, mondj amit akarsz! - legyint beletörődően. - Mit szeretnél tenni?

-Amihez értek, természetesen! - vigyorodom el. - Kelletem magam neki, amíg nem bír ellenállni nekem!

-Ennyi elég lesz, szerinted? - kérdezi tök komolyan, mire a szívemre teszem a kezemet, tettetett sértődöttséggel.

-Te most alábecsülsz? - biggyesztem le ajkaim.

-Dehogy Jiminie! Csak szerintem Kook inkább az az érzelgős típus... Nála nem biztos, hogy csak a tested válna be! - vált komoly témára. - Talán itt az idő, hogy újra megnyílj valakinek... - szorít rá egyik kezemre.

-Biztos, hogy nem! Nem fogom hagyni, hogy újra megalázzanak! - hőbörgök egyből. Nem tehetem, mert nem élném túl még egyszer. Sosem voltam egy túl érzékeny típus, de azt ha a büszkeségemet veszik célba, azt bizony megérzem. Az a pöcs pedig pontosan ott intézett el és Kook is az önérzetemet bántotta tegnap. Ezért sem hagyhatom annyiban!

-Ne csináld már Jimin! Tudom mit tett az a nyomorék, de régen volt és...

-Régen volt? És akkor mi van, már meg sem történt? Persze, végül is nem veled bántak el úgy! Megbasz a haverjával együtt, majd rögtön utána mint egy rühes dögöt, kidob? El sem tudod képzelni mit tett velem az alatt a két hónap alatt! Most meg képes vagy félvállról venni? - emelem meg egy kicsit a hangom, amit ő döbbenten figyel, majd megint elviharzok. Két nap alatt ez a második eset. Vissza kell vennem magamból, mert ez nem én vagyok, én nem szoktam úgy viselkedni mint egy hülye picsa!

Köszönöm, hogy elolvastad!🖤