Hetvenkilencedik fejezet

4.7K 340 213
                                    


Jimin

-Jimiiin! - ront be Hoseok a szobámba, ahol egy szál boxerben állok a tükör előtt és éppen a testem vizsgálom. - Te meg mi a faszt csinálsz? - torpan meg és érdeklődve figyel engem.

-Sokat fogytam? - fordulok felé. - Mintha a seggem nem lenne az igazi - nézek vissza a vállam fölött a tükörnek háttal fordulva. Az nagy baj, ha eltűnik a jó seggem, mert az a szexepilem és mivel hódítom meg ezentúl a kanokat, ha nem azzal?

-Szerintem rendben van, habár rá férne egy kis torna!

-Ágytorna? - csillannak fel íriszeim a gondolatra. Kook óta nincs senkim, de mint tudjuk, nekem szükségem van a szexre!

-Nem elsősorban, de ja, az is! - vigyorodik el, miközben hitetlenül megrázza a fejét. - Na de, ne szexizz itt, hanem készülődj! - vágja hozzám a pólómat az ágyamról.

-Hova megyünk? - kapom magamra a felsőt.

-Bulizni! Jön Haru is!

-Végre megismerem a csajt, aki lecsapott téged a kezemről? - húzom fel szemöldökeim. Hobi bólint. - Épp ideje!

Különösképp nem tervezem azt, hogy nagyon kiöltözöm, de barátom nem hagy békén addig, amíg szerinte nem nézek ki elég szexin. Az előbb még rám szólt, hogy ne szexizzek, most meg mégis? Miután lezuhanyozom, egy sima fekete, nagyon szűk farmert és fekete passzos pólót veszek fel. Szőke hajamat összekócolom, fújok magamra egy kevés parfümöt, majd kiválasztok egy fekete bőr hatású, magasabb talpú cipőt.

-Így jó leszek? - lépek a konyhába, ahol Hoseok és Chan van, majd megpördülök előttük.

-Pont megfelel...

-Nagyon jó, de most már siessünk! - szakítja félbe Hobi a bátyám fura mondatát.

-Te is jössz? - fordulok a nagy fülű felé meglepődve, aki velünk együtt indul meg az ajtó felé.

-Igen - bólint.

-Legalább ma becsajozhatsz! - mosolyodom el. Mondatom után azonban Chan fura pillantással illeti a vöröst, aki ezt látva elfordul, mintha nem vette volna észre.

Egész úton azon gondolkodom, miért viselkednek néha ilyen különösen egymással, de nem igazán jutok előre. Eddig kijöttek egymással, habár sosem beszéltek túl sokat. Még mindig amiatt a hülye csók miatt idétlenkednek? Azt hittem már megbeszélték egymással...

-Mi ez a hely? - állok meg az épület előtt. Nem a szokásos buli helyünk és nem is egy kocsma.

-Most nyílt nem rég. Haru azt mondja nagyon király! - feleli Hoseok.

Chan felhorkant, ezért értetlenül fordulunk felé mindketten.

-Hát, ha Haru mondja, akkor biztos úgy is van! - jegyzi meg bátyám enyhén szarkasztikus hangnemben, majd elindul befelé.

-Ennek meg mi baja? - nézek utána zavartan.

-Fingom sincs - rázza a fejét Hoseok.

Mi is bemegyünk a helyre, ahol elég sok ember van. Egyből a srácokat kezdem figyelni, hátha akad egy megfelelő személy, aki elfeledtetheti velem - ha csak rövid időre is - Jungkookot és a számomra olyan kellemetlen érzéseim iránta. Megpillantom testvérem, aki egy sörös üveget szorongatva a kezében beszélget valakivel. Jungkook az. Mellettük egy másik nagyon ismerős személy is álldogál, de benne nem vagyok biztos.

-Hol a barátnőd? - fordulok hirtelen Hoseokkal szembe, hogy eltereljem egy pillanatra a figyelmem. Négy napja nem találkoztam Jungkookkal és nem vagyok kész újra látni. Valahogy most, hogy kimondtam, szeretem, sokkal nagyobb hatással is van rám, mint eddig. Már nincs tagadás, nincs tiltakozás, ami megvédene tőle.

Meg tudsz szerezni?  Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang