Meg tudsz szerezni?

Ötvennyolcadik fejezet

Jungkook

-Ne menj el Kook... - nyöszörög Jimin, miután leteszem a Hoseokkal közös ágyukra és megkísérlem otthagyni őt, hiszen most nagyon pipa vagyok rá és esküszöm először érzem azt, hogy nem akarok a közelében lenni. - Ne legyél te is olyan kegyetlen velem... - motyogja könnyes szemmekkel, amit az éjjeli lámpa gyér fénye mellett is jól látok. A szívem összefacsarodik, a legrosszabb pedig, hogy igaza van. Ma kétszer is nagyon kegyetlen voltam vele, ami miatt lelkiismeret furdalásom lesz, viszont a legnagyobb törést a következő mondata adja, amit már nagyon nehézkesen és halkan mormol el az orra alatt, mielőtt végleg elaludna. - Ne tedd azt velem, amit Ju...

Több dolog is kavarog bennem. Az egyik, hogy a nyomorék exéhez hasonlít, a másik pedig Ju..., ki? Át kell majd gondolnom, mennyi Ju-val kezdődő nevű haverunk van, vagy volt akkoriban.

Ahogy nézem hortyogó mivoltát, megszakad a szívem miatta és eszembe jutnak az utóbbi napok eseményei. Annyira elborította a harag az agyamat ma, hogy tényleg azzal támadtam be, ami a legrosszabbul érinti. Mégis, hogyan mondhattam neki olyat, hogy akárki alá, aláfekszik? Normális vagyok?

Amióta visszajöttünk Koh Phanganról, azóta próbálom ignorálni a szépséget és jól is ment, de ma semmiképp nem tudtam elkerülni őt. Teljesen magam alatt vagyok azóta és többször megeredtek a könnyeim is, persze csak akkor engedtem utat a fájdalom eme kimutatásának, mikor senki, de főleg Chan nem volt a közelemben. Ígyis állandóan azzal zaklat, hogy mondjam el neki mi a bajom, de hogyan is tehetném? Az öccse a bajom, aki darabokra töri a szívemet és még csak nem is látszik rajta, hogy bánná. Annyira rosszul érzem magam és teljesen kétségbe vagyok esve, mert úgy érzem el fogom veszíteni Jimint és az életem, ami eddig tökéletes volt vele, egy szempillantás alatt rémálommá vált. Őt pedig látszólag ez teljesen hidegen hagyja, ugyanúgy élvezi a nyaralást, emiatt vagyok nagyon dühös a picúrra, de belátom, egy jó nagy fasz voltam. Nem lehetek önző vele, pláne nem kíméletlen. Megfordult már az is a fejemben, hogy feladom az egészet, megpróbálom elfelejteni, de túlságosan szeretem és túl régóta ahhoz, hogy elengedjem őt.

Ez akkor tudatosult bennem, mikor a vízbe esett és nekem kellett kihúznom onnan. Szegénykém olyan rémült volt, hogy remegett a teste és muszáj voltam magamhoz húzni, de Chan nagyon furán méregetett és Hoseok is közénk tolakodott. Szerencsére Jiminnek nem lett komolyabb baja, de nagyon megijesztett, mégha nem is mutattam ki. Erős akartam lenni, viszont közben majd' szívinfarktust kaptam, annyira megijedtem én is.

Utána ismét a harag öntött el, főleg, hogy nem törődve az érzéseimmel, azonnal valami erurópai palit akart felszedni, akinek legszívesebben bevertem volna a képét. Nem mentség arra, amit mondtam neki, de kicsúszott a számon, viszont azonnal megbántam, ahogy láttam a reakcióját és Hobiét is. Tudtam, hogy Jimin tetteti, hogy nem érintette meg a beszólásom, de miután elmesélte mit tett vele az exe és kiderült, ez a gyenge pontja, azonnal észrevettem a jeleket rajta. Jimin pedig a legrosszabb módon ellensúlyozta a rossz érzéseit, amiket én okoztam neki, ivott. Aztán megint azzal a csávóval találtam, akit a buli elején kiszúrt magának, amire felment bennem a pumpa és elrántottam tőle a félig ájult fiút, a csávót meg elküldtem a halál faszára.
Jimint ölbe kapva, fogtam egy taxit és leszarva mennyibe fog kerülni, hoztam őt vissza a hotelbe. A szépség ezt alvással töltötte végig, most pedig újra alszik.

Nézem még egy darabig, majd írok Hobinak egy üzenetet, hogy Jiminnel maradok az éjjel, mert akármi baja eshet ilyen részegen, ő aludjon az én ágyamban, aztán leveszem a fiúról a cipőjét és nadrágját, én is megszabadulok lábbelijeimtől, meg a pólómtól. A nadrágom egyszerű vászon anyagú és kényelmes, ezért marad, viszont a picúron farmer volt, ami nem annyira alkalmas az alvásra. Ezután pedig szembe fordulva vele, mellé bújok és magamhoz húzom úgy, hogy a feje a mellkasomnak érjen.

-Ne aggódj bébi, nem kegyetlenkedem veled többé. - suttogom, miközben hajába túrok és fejbőrét simogatom. - Adok neked még egy kis időt, hogy elfogadd a szerelmem, addig pedig a barátod leszek, ha ezt szeretnéd. - mely levegőt veszek, aztán lassan engedem ki azt tüdőmből. - Ígérem neked Jimin, miattam nem leszel többé szomorú, mégha én bele is fogok pusztulni ebbe. - susogom tovább bepárásodott szemekkel, mert tudom, nem lesz egyszerű és nagyon fogok szenvedni, de nem adom fel. Tudom, hogy Jimin szeret engem, csak nem tudja elfogadni a múltbéli borzalmas élményei miatt. Nem fogom siettetni, megpróbálom lassan rávezetni az érzelmeire és csak remélem, hogy Jimin ebben partner lesz. Nem fogom elengedni őt, soha a büdös életben!

Hajnalban arra ébredek, hogy apró puszik érik nyakamat és állam vonalára is kerül néhány azokból. Kómásan nyitogatom a szemeim, hiszen nem aludhattam olyan sokat, de csak egy szőke hajkoronát pillantok meg, ahogy lejjebb vezetem a tekintetem, annak tulajdonosa pedig, nyakam gyenge pontját veszi célba, mire jólesően felsóhajtok. Akkor esik le, hogy Jimin az és gyorsan a karjaira fogok, hogy eltoljam magamtól.

-Mit csinálsz? - kérdezem álmosan, de igyekszem közben minél komolyabb is lenni. Nem értem ezt a fiút. Azt mondja maradjunk barátok, erre mostmeg rám mászik. Miért teszed ezt velem Jimin?

-Dugni akarok. - mondja egyszerűen és megkísérli kiszabadítani magát, hogy újra hozzám férhessen, de nem engedem neki, erősebb is lesz szorításom karjain, erre pedig fájdalmasan felszisszen.

- Bocsánat. - elengedem, de előtte kimászok alóla, aztán fel is pattanok az ágyról.

-Hova mész? - ül fel ő is kíváncsian pislogva rám.

-Jimin ez nem jó ötlet. Te mondtad, hogy csak barátok legyünk, erre megint kikezdessz velem! - közlöm vele ingerülten és már a menekülő utat keresem, mert tudom, ha teljesen beveti magát, képtelen leszek ellenállni neki.

-De majd csak ha hazamegyünk Jungkookie! Addig még van egy kis időnk, amit kellemesen is eltölthetnénk! - mosolyodik el kajánul és megpaskolja maga mellett az ágyat.

-Hülyéskedsz velem? - döbbenek le. Most egy kicsit tényleg lelketlen, hisz nem gondol rám. - Nem duglak meg! - rázom meg a fejemet.

-De miért nem? Olyan csúnyákat mondtál nekem, ezzel pedig ki tudnál engesztelni! - játsza meg a sértődöttet, lebiggyeszti ajkait és karjait is keresztezi mellkasa előtt.

-Fejezd be! Te is tudod, miért voltam olyan veled! - sugallom neki feldúltan.

-Akkor legyen egy búcsú dugás! Egy szakítós szex! - erősködik tovább. Csak a részedről lenne az picikém, mert az biztos, hogy én nem búcsúzom tőled!

-Te mondtad, hogy nem járunk, akkor hogy lenne szakítós szex?

-Ne akadj már fent a részleteken! - forgatja meg a szemeit, pont úgy, ahogy a régen a szívembe szúrt tőrön is forgat egyet. Ha beismeri, ha nem, most igenis érzéketlen. Nem foglalkozik azzal, hogy nekem ez milyen érzés, mert ez nem sima szex, hanem szeretkezés lenne a részemről. - Akkor baszunk, vagy csináljam egyedül? - csattan fel.

Megdöbbenve meresztem szemeim rá, ugyanis képtelen vagyok felfogni mi is történik. Hova lett az a törékeny fiú, akit alig pár órája hoztam haza? Mi a fene ütött ebbe a srácba? Jimin nem vár tovább, hanem türelmetlenül fújtat egyet és feláll az ágyról. Előttem veszi le a ruháit, amiket rajta hagytam, majd meztelenül megindul a fürdő felé, aminek ajtaja mellett álldogálok. Végig nézek tökéletes testén és bármennyire is összetört engem ez a kisördög, a pulzusom megemelkedik, lélegzetem felgyorsul és a nyál is összefut a számban a látványára.

Gyorsan végigfuttatom magamban a lehetőségeimet. Nincs veszíteni valóm azzal, ha most megdugom őt, már ígyis iszonyatosan fáj a lelkem, viszont ki tudja legközelebb mikor érhetek hozzá?! Talán még hónapokig eltart majd, hogy megszerezzem. Akkor pedig ez egy jó ajánlat. Ahogy mellém ér, elkapom a könyöke feletti részét bal karjának. Megtorpan és rám emeli gyönyörű szemeit.

-Látom megjött az eszed! - vigyorodik el önelégülten és nem is vár sokat, megragadja a tarkómat, majd lehúz magához egy csókra. Olyan érzés önt el, mintha hosszú ideig fuldokoltam volna, most mégis levegőhöz jutok, mert Jimin nekem a levegő, ő az, aki éltet engem, habár az utóbbi napokban az ellenkezőjét teszi. Lassan, körülményesen próbálja a lelkem minden egyes darabját megsemmisíteni.

Köszönöm, hogy elolvastad!🖤