Meg tudsz szerezni?

Nyolcvanötödik fejezet

Jimin

Jungkook és Chanyeol a nappaliban videójátékoznak, míg én összedobok valami vacsorát. Nem így terveztem az estét, mert én Kookéknál akartam lenni, hisz ott mégis nyugodtabban lehetünk és szex közben bebarangolhatjuk az egész lakást, ahogy azt a fekete hajú tervezte és közölte velem, de bátyám hisztizni kezdett, hogy vele mostanában jóval kevesebb időt tölt a haverja és ideje játszaniuk is a szokásos szarjukkal. Nem tetszik, hogy osztozkodnom kell a pasimon, de nem tehetek ellene. Ők ketten régebb óta legjobb barátok, minthogy én összejöttem Kookkal.

Amíg fő a tészta, gyorsan elszaladok vécére, majd mikor kijövök, hallom, ahogy a két mafla beszélget és valami megüti a fülem.

-Nem, még nem mondott semmit, de tudom, hogy szeret - feleli Jungkook.

-Igen, szerintem is, de akkor is ideje lenne neked is bevallania... - mondja bátyám.

-Nem siettetem Chan. Jiminnek idő kell az ilyesmihez és balhét sem szeretnék. Ha megemlítem neki, kiakad és ki tudja, talán szakít velem!

Kicsit elgondolkodom. Igaza van, nem reagálok túl jól arra, amikor nyomás alatt vagyok és ha felróná nekem azt, hogy nem mondtam még ki azt a bizonyos szócskát, talán még a fejét is leszedném, amiatt, mert nyaggat engem. Eléggé meggondolatlan tudok lenni, de szakítani semmiképp nem szakítanék. Nem őrültem meg és elég volt abból a cirkuszból, ami köztünk ment. Egyikünk sem akar tovább szenvedni, én pedig belátom, hogy Jungkook nekem való fiú, nem engedhetem el. Akárhonnan nézem, számomra tökéletes, habár ezt biztos nem fogom elmondani neki...

-Miért ilyen idióta? - sóhajt fel Chanyeol. Bekaphatja... - Mindegy, inkább koncentráljunk a szülinapodra!

Ez egyre érdekesebb. Jungkooknak születésnapja lesz? Eltöprengek azon mikor is van, de egyszerűen nem jut eszembe, pedig tényleg ilyen tájt szokott lenni, még a suli kezdete előtt, és mindig házi bulit tartott, csak én rendszerint leittam magam és hamar leléptem, aztán valami idegen csávó ágyában keltem reggel, előtte való években pedig nem voltam a bulikban.

-Remélem idén is lesz buli attól, hogy kapcsolatban vagy?!

-Persze, hogy lesz! Azt ki nem hagynám! - szólal fel Kook határozottan.

-Emlékszel, mikor tavaly felszetted azt a két csajt és... - kezdi Chanyeol, de sajnos a tészta már túlságosan régóta fő, tehát mennem kell.

Lehet nem is baj, mert nem igazán érdekel az, Jungkook kikkel dugott előttem. Mindkettőnknek van egy bizonyos előéletünk, nem róhatok fel semmit neki, viszont pontosan tudni róla, az már egészen más tészta. Akármilyen ember is vagyok, rosszul esne hallani...

-Kész a kaja - szólok nekik a nappali bejáratához sétálva.

Visszamegyek a konyhába és előveszek három tányért, majd leteszem azokat a tűzhely mellé, aztán elkezdem kiszedni az ételt. Jungkook hátulról megölel, majd a nyakamba csókol. Ha Chan nem lenne itt, az ebédlő asztalon baszatnám meg magam. Hátra is döntöm fejemet a vállára, fenekemet pedig ágyékának dörzsölöm. Alig hallhatóan fülembe morran és szinte meg is feledkezünk a nagyfülűről, de csak szinte, mivel az a gyökér nem hogy elbújna a szobájában, amíg mi kiéljük magunkat, nem, ő megköszörüli a torkát.

-Azt hiszem elment az étvágyam! - öklendezik tettetetten.

-Akkor húzz innen! - rántok vállat, majd megfordulok Jungkook karjai között és lesmárolom.

-Ne már! Éhes vagyok! - csattan fel Chanyeol, mire Jungkook kuncogva válik el tőlem.

Végül csak leülünk az asztalhoz és csendben falatozni kezdünk. Én Kook mellett foglalok helyet, háttal a konyhapultnak, Chan pedig az asztalfőn.