Meg tudsz szerezni?

Hatvanhatodik fejezet

Jungkook

-Nekem ez nem megy, Hobi! - nyavajgok egyből a vörösnek, miután felveszi a telefont. Napok óta Jimin nyakán lógok és néha szívatom őt, mint most is, mikor majdnem megcsókoltam, de minden egyes alkalomkor a szívem szakad meg.

-Kook, ne csináld már! Még egy kicsit tarts ki és hidd el, Jimin a karjaidban köt ki! - bíztat Hoseok, de én ebben egyáltalán nem vagyok olyan biztos.

-De mi van ha elüldözöm őt? - teszem fel a kérdést aggódva. - Látnod kellett volna milyen arcot vágott, mikor eltoltam magamtól, miután elhitettem vele, hogy meg akarom csókolni!

-Igen, talán felhúzod ezekkel, de Jimin küzd azért, amit el akar érni és ha végre rájön, hogy szeret és akar téged, akkor bizony összeszedi magát!

-Igen, igazad lehet. - motyogom, miközben visszaindulok a plázába, hogy megvegyem azt a fehér inget és kék farmert, amiről Jimin azt hiszi lebeszélt. Láttam rajta, mit váltottam ki belőle és véleményem szerint féltékenységből igyekezett meggyőzni arról, ne ezt az összeállítást válasszam, vagyis egyértelműen azt is meg kell vennem és randira menni benne, neki pedig látnia, mégha a hátam közepére sem kívánom az egészet. Én csak Jimin után akarok menni, bocsánatot kérni és összebújni vele...

Úgy hiszem elbasztam a napot azzal, hogy eljátszottam vele azt, amit a múltkor. Egy idióta vagyok, de úgy érzem ketté szakadok, mert Hobi állandóan elhalmoz tanácsokkal, amik szöges ellentétei annak, amiket én tennék. Ő azt mondja teljesen fel kell Jimint hergelni, és megtörni a makacsságát, amit csak úgy lehet elérni, hogy felidegesítem, míg én csak randira szeretném vinni és kedveskedni neki. Ölelgetni és elmondani mennyire szeretem, hogy rájöjjön végre, én vagyok az igazi számára és arra is, nekem ő a legfontosabb és mellettem jó helye lenne. Ezt a két dolgot pedig rohadt nehéz összeegyeztetni.

-Egyébként Haru azt mondta, a srác nagyon jó fej volt, mikor megtudta, hogy nem igazi randi lesz! - említi meg Hoseok.

-Srác?

-Aha. Miért, baj? Úgy tudtam biszex vagy?!

-Nem baj és igen, nyilván az vagyok, csak azt hittem csaj lesz... - rántok vállat, mert igazából teljesen mindegy, hogy pasi vagy csaj. Egyikre sincs szükségem, egyedül Jiminre. Még beszélünk egy pár szót a szerelmem legjobb barátjával, majd bontom a vonalat és kifizetem a kasszánál a ruhákat.

Az egyik bolt kirakata előtt elhaladva megpillantok egy bögrét, ami fekete színű és arany körvonalakból rajzolódnak ki rajta a kontinensek. Eszembe jut Jimin kedvenc bögréje és az, hogy ma törte össze, valamint mennyire szomorú volt miatta. Tudom, hogy szereti a földrészes dolgokat, ez pedig különösen jól néz ki, ezért bemegyek a boltba és terveim szerint, megveszem azt a csöppségnek. Éppen kifizetem a bögrét és kilépek a boltból, mikor a telefonom megcsörren a zsebemben és anya nevét látom meg a kijelzőn, ezért egyből felveszem azt.

-Szia anya! - köszönök vidámabban, mert végre hallok felőle is, ugyanis az utóbbi időben rengeteget dolgozott, emiatt pedig nem is találkoztunk sűrűn. Apával meg még régebb óta, de ő majdnem mindennap felhív, ha csak pár percre is.

-Szia Jungkook! Hol vagy most? Haza tudnál jönni? - hallatszik a vonal másik oldaláról anya lágy hangja.

-A közeli plázában, de igen indulok! - mondom, majd tényleg hazafelé veszem az irányt. - Történt valami? - kérdezem aggodalmaskodva.

-Majd itthon elmesélem, rendben?

-Rendben. - motyogom, majd el is köszönünk, én meg sík idegen folytatom az utamat.