Meg tudsz szerezni?

Harmincadik fejezet

Jimin

Bizsergést érzek az alfelemen és annyira elönti testem a kéj, hogy muszáj vagyok hangot adni neki nyögés formájában. Lassan nyitogatom a szemeim és megállapítom, hogy nem a saját szobámban vagyok, majd eszembe jut a tegnapi nap és az, hogy Jungkookkal törtöttem az éjszakát, ami meglehetősen mozgalmasra sikeredett. Nem sokáig tudok ezen agyalni, mert újabb örömhullám megy végig rajtam, mely a fenekemből indul ki. Hason fekszem, ezért feljebb emelem a csipőm, a gyönyörre éhezve. Vállam felett nézek le és az a gyönyörű látvány fogad, ahogy Jungkook feje a seggembe van temetve, kezeivel széthúzza farpofáimat, nyelvével pedig a lyukamat izgatja. Sosem keltem még ennyire boldogan. Kómásan is tudom, mit akarok, ezért hátranyúlok és tarkóját megfogva nyomom még jobban kobakját a fenekembe.

-Ahh! - díjazom nyögéssel, mikor bedugja nyelvét a bejáratomba és járatni kezdi benne. A testem felforrósodik, agyam ellepi a szexuális vágy és a farkam lüktetni kezd, jelezve, hogy nagyon boldog. - Dugj megh Jungkookieh! - nyöszörgöm kéjesen.

-Máris bébi! - emeli el fejét a faromból és mögém térdel, majd magára görget egy óvszert, aztán tenyerébe köp és szétkeni a nyálát a farkán. Nem tágít ki, hiszen az éjszakának köszönhetően még mindig elég tág vagyok és amúgy sem bánom, ha kicsit fáj, ha ilyen gyönyör követi. Szeretem a kemény szexet és eddig nem is igazán volt részem más milyenben, bár Jungkook gyengédebben bánt velem tegnap, én pedig automatikusan alkalmazkodtam hozzá és be kell vallanom, a lelkemnek valahogy nagyon jól esett. Olyan volt, mintha valami kincs lennék, pedig engem pont az ellenkezőjeként szoktak kezelni és nevezni is.

Most viszont nyoma sincs a gyengédségnek. Jungkook úgy vágódik belém, hogy ha nem fog meg a csípőmnél, előrébb ugrok. Rögtön mozogni kezd, ami picit kellemetlen, de hamar eltalálja a prosztatámat, amiután már csak a mámor terjed szét a testemben. Felnyögök, de a mögöttem lévő sem fogja vissza magát hangok terén. Hátamra hajol és vállamba harap, mire felszisszenek, de kurvára izgató és csak közelebb kerülök  az orgazmushoz.

-Imádlak bébi. - suttogja fülembe olyan erotikusan, hogy be is teszi nekem a kaput és elnyújtott nyögéssel lövöm gecim a lepedőre, remegő testem pedig úszik az élvezetben. Jungkook nem sokkal utánam, morogva robban a kotonba és hanyatlik rám, viszont én nem vagyok elég erős, hogy megtartsam őt is, ezért az ágyra omlok, míg a fiú rám fekszik, ezzel összenyomva engem. Kihúzódik belőlem és a hátára fekszik, miután leszedi magáról a gumit és elköti annak száját, majd a földre ejti.

-Sosem ébredtem még ilyen jól! - vigyorgok mint a vadalma, még mindig lihegve egy kicsit.

-Örülök! - vigyorodik el ő is csibészesen, mire a szívem erőset dobban és a szemeimet is muszáj lesütnöm, hogy ne lássam tökéletes arcát.

-Nekem lassan mennem kell! Ma dolgozok, szóval... - tápászkodom fel gyorsan az ágyról és a ruháim kezdem magamra kapni, de az ingemnek annyi, úgyhogy Jungkook szekrényéből csórok egy pólót. Haza kell még mennem és átöltöznöm a munka előtt és az is jó lenne ha Chan nem látna meg, mivel elvileg Hobinál töltöttem az estét, viszont a nyakamon látszik pár szívás folt...

-Nem reggelizel velem? - ül fel az ágyban Kook és végig néz rajtam.

-Az már megvolt az előbb, szivi! - csábos félmosolyt villantok felé és elindulok kifelé a szobájából. - Tényleg sietnem kell!

-Jól van, kikísérlek! - motyogja kissé bánatosan, amit nagyon aranyosnak találok, innen tudom, hogy tényleg ideje elhúznom a csíkot. - Este mit csinálsz? - áll az ajtó elé, mielőtt leléphetnék.

-Nincs programom! - rázom meg a fejem.

-Akkor nincs kedved eljönni velem moziba? - kérdezi félénken, mint valami szerelmes kisfiú. Nem jó ötlet, mert az olyan lenne mint egy randi és ugye az a párok szokása, mi pedig rohadtul nem vagyunk egy pár, de valami mélyen legbelül mégis azt súgja, hogy menjek bele.

-O-oké... - válaszolok visszafogottan, kissé bizonytalanul, de az előttem lévő srác teljesen felvillanyozódik és ez nekem nagyon tetszik, ezért egyenlőre nem bánom, hogy belementem a dologba. Aztán arckifejezése teljesen megváltozik, ahogy egyel közelebb lép felém, majd derekamnál fogva ránt magához és számra tapad, hogy egy bugyinedvesítő csókban részesítsen engem, amelyre testem érezhetően megremeg a karjai között és valami fura érzés kerít a hatalmába, ezzel rám hozva a frászt, mert ilyet még életemben nem éreztem.

-Majd hívlak akkor! - mormogja ajkaimra, mikor elválunk egymástól, én meg köpni-nyelni nem tudok, csak bólogatok, mint egy fogyatékos. Huncut félmosoly kerül arcára és elenged, hogy ajtót nyisson nekem, mire úgy hagyom el a házat, mint egy menekülő patkány a süllyedő hajót.

Hazáig azon gondolkozom mégis mi történt velem. Jungkook teljesen összezavar a viselkedésével és a testem is összezavar azzal, ahogy a fiúra reagál. Eddig nem volt még ilyen. Na meg, most komolyan randira hívott, vagy ez csak valami haveri program? Voltam már kettesben Jungkookkal moziban, viszont ez most mégis másnak tűnik.

Otthon nem találkozom szeretett bátyámmal, így nem kell magyarázkodnom neki, úgyhogy csak gyorsan lezuhanyozom és felöltözöm, hogy normális kinézettel induljak el a munkába. Sajnos a szívásfoltokat nem tudom elrejteni, mert hiába kenném le alapozóval, a melegtől lefolyna és csak összekenné a fehér ingemet, szóval csak reménykedni tudok, hogy nem szólnak meg érte a fogászaton. Alapjáraton pont leszarnám a véleményüket, de kell ez a munka és jó lenne ha nem rúgnának ki azért mert ilyen a nyakam.

Megbámulnak többen is, még Shownu is, de szerencsére nem szólnak be, azért jó lenne többet nem ilyen nyakkal jönni, viszont ez lesz vagy egy hét mire elmúlik. Azért legalább már a thai nyaralásunkra nem lesznek ott a foltok. Eredetileg úgy terveztem, hogy sokat bulizok majd és pasizok, de így, hogy Jungkook meg én ilyen furán vagyunk, erre nem lesz alkalmam. Igazából attól félek, hogy ha "megcsalom", akkor tönkre megy a kapcsolatunk, azt viszont egyáltalán nem akarom, mert én nagyon bírom Jungkookot. Hobi mellett ő a másik, akiben bízom és akit el tudok viselni magam mellett. Valaki, aki mellett talán nem szégyellném a gyenge énemet is kimutatni. Ő sosem nézett le engem, sosem bántott meg. Tudom, hogy csak azért foglalkozott mindig velem, mert Chan öccse vagyok, de én mégis a barátomnak tekintem őt és ez az, amit tényleg nem akarok elveszíteni. A barátságát.

Ki kell találnom mit mondok a dilinyós bátyámnak arról, hogy Kookkal moziba megyünk, de azt nem tudom, hogy beszéltek-e már egymással. Otthon átöltözöm egy kényelmesebb szerelésbe, ami egy sötétkék lenge farmer rövid nadrágból és egy sima fehér pólóból áll, ami szintén bővebb fazonú. A konyhában ülök le és várok a fiúra, aki mindenáron elém akart jönni, hiába erőltettem, hogy a mozinál találkozzunk.

-Hallom Kookkal mész moziba, szaros! - jegyzi meg Dumbó, mikor meglát engem az étkező asztalnál, majd a hűtőhöz cammog és kivesz belőle egy sört. Szóval elmondta neki?

-Igen. - rántok vállat közönyösen.

-Engem is hívott, de nekem semmi kedvem nem volt menni. - mondja ő is félvállról. Ó, szóval nem randinak szánta Jungkook. Ettől kicsit megkönnyebbülök, ugyanakkor valamiért szarul is esik, de ezt az érzést figyelmen kívül hagyom, mert semmi értelme. Csak barátok vagyunk és nem akarok tőle semmit, ezek szerint pedig ő sem tőlem és ez így van jól.

Köszönöm, hogy elolvastad!🖤