Meg tudsz szerezni?

Hatvanötödik fejezet

Jimin

Pár napja nem találkoztam Hobival és kezd zavarni a dolog, mert olyan, mintha direkt kerülne engem, pedig nem emlékszem olyanra, hogy veszekedtünk volna. Ha így is lenne, akkor sem kerülne, mint ahogy sose tette. Jól esne végre beszélnem vele vagy táncolni menni, esetleg inni.

Jungkook viszont az utóbbi napokban folyamatosan nálunk van és nagyon barátságos velem, engem pedig egyre inkább zavar a jelenléte, mert furán érzem magam a közelében és nem tudok gondolkodni. Állandóan elvonja a figyelmem azzal, hogy ennyire jól néz ki és többször is azon kaptam magam a napokban, hogy erotikus gondolataim támadtak a közelében. Egyik este még álmodtam is vele és mondanom sem kell, annyira felizgultam, hogy ki kellett elégítenem magam, de a kezem nem lett volna elég, tehát újra használatba vettem a vibrátoromat. Folyamatosan Jungkook járt a fejemben, azt képzeltem, ő jár bennem és az ő nevét is nyögdöstem, de ez csak akkor tudatosult bennem, mikor hatalmasat élveztem és egész hasamat beterítette a spermám.

A konyhában, a szekrény legfelső polcáról igyekszem levenni a zsiráfos bögrémet, amit a nyomorék testvérem ismét oda tett, hogy még csak véletlenül se érjem el és felbassza az agyamat. Lábujjhegyre állok, hogy elérjem, de ujjaimmal éppen hozzá nyúlok, már le is sodrom azt a polcról, ami hangos csattanás keretében törik apró darabokra a csempén.

-Francba! - kiáltom el magam mérgesen.

-Mi történt? - lép be érdeklődve Jungkook a konyhába. - Ó. - torpan meg, mikor meglátja a darabokat.

-A kedvenc bögrém volt. - motyogom miközben a törött bögre előtt guggolok és csak bámulok ki a fejemből. Olyan, mintha az életem kezdene szétesni. Először Jungkook, aztán Hobi, most pedig a kedvenc bögrém vész el. Mi a faszom folyik itt?

-Gyere el onnan, majd feltakarítom. - mondja Jungkook már seprővel és lapáttal a kezében, én pedig csak elmormolva egy köszönömöt az asztalhoz lépkedek és felhúzott lábakkal ülök a székre.

A fekete hajút figyelem és azt, ahogy felsepri a bögrémet, de megint elkalandoznak a gondolataim, ezért inkább lesütöm a szemeim és a térdeimre hajtom a fejemet. Nagyot sóhajtok. Nem lenne szabad így gondolnom Jungkookra, hiszen már csak sima haverok vagyunk, neki pedig randija lesz valakivel, ahogy nekem is. Talán Shownunak sikerül kivernie a fejemből Jungkookot, meg talán a farkamat is... Olyan kiéhezett vagyok, hogy elképzelhető, rámászok a randink után, vagy közben...

-Jól vagy? - guggol elém Kook és csupasz lábfejeimre simít, amivel egyből felkelti a figyelmemet.

-Jól, csak elgondolkodtam. - bólintok.

-Elmondod?

-Semmi fontos! - rázom meg a fejemet hamisan mosolyogva, hogy eloszlassam látszólagos aggodalmát.

-Nekem elmondhatod, ha zavar valami Jimin. - néz komolyan a szemeimbe és nem vagyok biztos benne, de mintha célozna valamire, nem pedig a mostani helyzet miatt ajánlaná ezt fel. Közlöm vele, hogy tényleg nincs semmi bajom, mire csalódottan felsóhajt, de nem nyaggat tovább. - Ma ráérsz? - kérdezi, miközben visszamegy a konyhapulthoz, hogy kávét töltsön két bögrébe. Az egyiket elém rakja, mire hálásan pislogok rá, ő pedig a mellettem lévő székre ül.

-Ma nem dolgozom, úgyhogy igen. - bólintok és belekortyolok a fekete nedűbe.

-Akkor eljössz velem valami ruhát venni?

-Persze, hisz ez a feladatom, nem? - erőltetek magamra egy újabb mosolyt, mégha legszívesebben le is szúrnám magam egy késsel vagy őt, vagy inkább azt akivel randizni fog. Rohadtul nincs kedvem Jungkook randijára vásárolgatni, hogy lenyűgözze majd azt a valakit. Tudom, hogy megígértem magamnak, segíteni fogok neki meg minden, de talán mégsem leszek egy kezes bárány.